Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. február 10-én (30. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 517

[…] tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint (az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet e törvénynek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként. Vállalkozói kivét esetében a bevétel megszerzésének időpontja a költség elszámolásának napja, ha azonban a vállalkozói kivét felvételét az adóhatóság az ellenőrzés során tárja fel, akkor az elszámolás adóévének utolsó napja (de legkésőbb az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének a napja], átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérnek megfelelő összeg után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet. Az egyéni vállalkozó a 12,5 százalékos nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a társadalombiztosításijárulék-alap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határ után. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a járulékokat – a Tbj-tv. 29. §-ban meghatározott járulékalaptól eltérően – a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után fizeti meg. Az evás egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 12,5 százalékos egyéni járulékot és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot a minimálbérnél magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően az eva bevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül. A többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó a 12,5 százalékos egyéni járulékot és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka után fizeti meg. Az evás egyéni vállalkozó járulékbevallási és -megfizetési kötelezettségének – figyelemmel az Art. előírásaira is – az Eva-tv.-ben az eva (evaelőleg) megfizetésére és bevallására meghatározott időpontban tesz eleget. Az evás egyéni vállalkozónak az előzőekben meghatározott járulékalap után a társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot négy részletben, a többes jogviszonyú és a kiegészítő tevékenységű evás adózó az adóév első három negyedévére az evaelőleg-alap, a negyedik negyedévre az adóévben megfizetett járulékok figyelembevételével az evaalap után fizeti meg a járulékokat. A biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles a nyugdíjjárulékot megfizetni, amíg az egyes foglalkoztatók előtt nem nyilatkozik, hogy a naptári éven belül együttesen már megfizette a járulékfizetési felső határ napi összegének a naptári évre (a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos részére) számított összege után a nyugdíjjárulékot. Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a főfoglalkozású egyéni vállalkozóként áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Ha a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, a további jogviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie. A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 8 százalék tagdíjat fizet. A többes jogviszonyú biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot fizetni, illetőleg a foglalkoztató a járulékalapot képező jövedelmeiből a nyugdíjjárulékot levonni, ameddig a biztosított nem nyilatkozik, hogy a járulékalapot képező juttatásai együttesen elérték az éves felső határt. A változás előtt nyilatkozat helyett igazolni kellett a felső határ elérését. Ha az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló biztosított a magasabb összeg után fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a járulékkülönbözetet el kell számolni, és azt részére vissza kell fizetni. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll. Ha az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időpontban szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A naptári évi összeghatár megállapításánál – a naptári éven belül – az egyidejűleg fennálló (fennállt) biztosítással járó jogviszonyok esetében is csak azokat a naptári napokat lehet figyelembe venni, amely napokra a biztosítottnak járulékalapot képező jövedelme volt. Az igazolást a biztosítottnak ahhoz a foglalkoztatóhoz kell benyújtania, amelyik a járulékkülönbözet elszámolására és visszafizetésére kötelezett. A foglalkoztató az igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a járulékkülönbözetet elszámolni, és a biztosítottnak visszafizetni, továbbá ennek tényét a nyilvántartásba bejegyezni. A többletjárulék visszafizetéséhez szükséges az igazolás. Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg több, egyéb biztosítással járó jogviszonyban is áll, a visszafizetési kötelezettségek azt a foglalkoztatót terhelik, ahol az egyéni vállalkozó foglalkoztatása a heti 36 órát eléri. Ennek hiányában az egyéni vállalkozó az Art. 30. §-a (5) bekezdésének rendelkezései szerint számol el. A foglalkoztató a Tbj-tv. 31. §-ának (3) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetét a biztosítottnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét a következő havi tagdíjbefizetésnél a magánnyugdíjpénztárral elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni) vagy visszaigényelni. Az előzőektől eltérően a pénztártag a tagdíjat önellenőrzéssel helyesbíti, ha a Tbj-tv. 31. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot jogszerűen nem tehette meg. Az elszámolásra a Tbj-tv. 51. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján annál a magánnyugdíjpénztárnál kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés benyújtásának időpontjában fennáll. Több biztosítási jogviszony egyidejű fennállása esetén a foglalkoztatói tagdíj kiegészítés-túlfizetés visszaigénylésére – a pénztár értesítése alapján – a tagdíj-kiegészítést befizető foglalkoztató jogosult. Amennyiben a biztosított a járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, egyidejűleg köteles a tagdíjra vonatkozó önellenőrzést is elvégezni. Ha az önellenőrzés során fizetési kötelezettséget állapít meg, köteles azt az érintett magánnyugdíjpénztár részére megfizetni. A nem biztosított személy az egészségbiztosítási ellátások megszerzése végett 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésének vállalásával megállapodást köthet. Az a belföldi személy, aki a Tbj-tv. szerint biztosítottnak, vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősül, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § a)-p) pontja szerint sem jogosult, és a 39. § (2) bekezdése alapján nem köteles járulékfizetésre, 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésével egészségügyi szolgáltatás, továbbá az Szja-tv.-ben meghatározott mezőgazdasági őstermelő (kistermelő) 15 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetésével egészségbiztosítási ellátások megszerzése érdekében megállapodást köthet. A foglalkoztató a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartama alatt levont járulékok (tagdíj) összegéről és az azok alapjául szolgáló jövedelmekről a jövedelemigazoláshoz csatoltan. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni. A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelme alapján köteles a járulékok összegét megállapítani, a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított járulékok összegét csökkenteni kell a biztosított részére a tárgyhónapban visszafizetett nyugdíjjárulék – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő nyugdíjjárulék-túlfizetést is –, illetőleg egészségbiztosítási járulék összegével, és az így kiszámított tárgyhavi járulékot kell az Art.-ban (1-2. számú melléklet) meghatározottak szerint az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni. A foglalkoztató – a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg – a biztosítottat írásban tájékoztatja az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról, illetőleg túlvonás miatt a részére visszafizetett (átutalt) járulékokról, valamint a tagdíj összegéről. A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles megfizetni, ha a járulékkötelezettség a nem pénzbeli jövedelmet terheli, illetőleg ha arra a tárgyhónapban juttatott pénzbeli kifizetés nem nyújt fedezetet. A magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) székhelye (telephelye) szerint illetékes állami adóhatóságot keresi meg, ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a tagdíjbevallásnak és/vagy -befizetésnek nem, vagy nem megfelelően tett eleget. A megkereséshez a magánnyugdíjpénztár csatolja az intézkedéshez szükséges okiratok másolatát, továbbá a foglalkoztatóval (egyéni vállalkozóval) lefolytatott egyeztetés megtörténtét vagy ennek eredménytelenségét igazoló okiratot. A magánnyugdíjpénztár a Tbj-tv. 51. §-ának (6)–(7) bekezdésében foglalt adóhatósági eljárás kezdeményezésekor a bevallás összesítő adatlapjának hiteles másolata mellett a gépi adathordozón benyújtott tagi szintű bevallást vagy annak kivonatát – elektronikus bevallás esetén a foglalkoztató által elektronikusan aláírt és időbélyegzett teljes elektronikus dokumentumot – a foglalkoztató által benyújtott adatszerkezettel megegyezően gépi adathordozón küldi meg az illetékes adóhatóságnak. A magánnyugdíjpénztár a gépi adathordozón az adóhatóság részére megküldött tagi szintű bevallási adatok és a foglalkoztató által beküldött adatok egyezőségéről a megkeresésben nyilatkozik. Az illetékes állami adóhatóság a magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján a foglalkoztató tagdíjfizetési kötelezettsége tekintetében vizsgálatot tart, és lefolytatja az Art. szerinti ellenőrzést. Mulasztás megállapítása esetén határozatában a követelés jogosultjaként az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztárt jelöli meg. A jogerős határozat – ha határozathozatalra nem kerül sor, a jegyzőkönyv – egy példányát megküldi az eljárást kezdeményező jogosultnak. Ha az adóhatóság az ellenőrzés során tagdíjhiányt vagy -különbözetet állapít meg, határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíjkimutatást. Amennyiben a pénztártag az adóhatósági eljárás alatt, illetőleg annak lezárásáig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép vagy másik pénztárba lép át, a visszalépés, illetőleg az átlépés időpontjáról és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépő adatairól az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztár három munkanapon belül értesíti az illetékes adóhatóságot. A társadalombiztosítási kifizetőhely A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az egészségbiztosítási igazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul. Európai Uniós változások Az alábbi változások a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével lépnek életbe: Kiküldetés, kirendelés, munkaerő-kölcsönzés: a munkavállalónak a Mt. 105-106/B. §-ában foglaltaknak megfelelő munkavégzése. Közös háztartásnak minősül, vagyis az eltartó lakóhelyével, illetőleg bejelentett magyarországi szálláshelyével megegyező – a biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy Magyarországon tartózkodó, külföldi eltartott hozzátartozója esetén –, az eltartott tartózkodási engedélye, letelepedési engedélye alapján, a Kbt-tv. rendelkezései szerint bejelentett szálláshely. Külföldi: az a természetes […]