GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállalóra vonatkozóan – a munkáltatónál betöltött speciális helyzetére, fokozott felelősségére és bizalmi helyzetére tekintettel – az Mt. számos speciális szabályt tartalmaz, ezért különös jelentősége van annak, hogy a törvény definiálja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Külföldön tanuló diák szakmai gyakorlata

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy magyar állampolgárságú egyetemi hallgató egybefüggő 8 hetes szakmai gyakorlati ideje alatt abban az esetben, ha állami ösztöndíjjal egy angol egyetemen tanul? Meg kell fizetni a hallgatói díjminimumot ebben az esetben? A tanuló angol tajszámmal rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel összefüggésben érdemes áttekinteni a diákok – ezen belül a főiskolai és egyetemi hallgatók – nyári szakmai gyakorlatára vonatkozó általános szabályokat.A Felsőokt-tv. 44. §-a értelmében a képzési program keretében, illetve a képzés részeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Műszakpótlék számítása

Kérdés: Műszakpótlék számítása során a rendszeresség vizsgálatánál a munkaidő-beosztással érintett egy időszakon belül a munkanapok legalább egyharmada megállapításához figyelembe kell venni a szabadságnapokat is, vagy csak a munkavégzéssel járó munkanapokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a munkavállalónak, akkor jár a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék), ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címke:

Részmunkaidős foglalkoztatás – heti munkaidő

Kérdés: Hogyan állapítható meg pontosan a napi 4 órás részmunkaidős munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló által ledolgozandó tényleges munkaidő abban az esetben, ha a munkavégzésre egy olyan vendéglátóegységben kerül sor, amely a hét minden napján nyitva tart? A munkavállaló úgy véli, hogy abban az esetben, ha hétfőtől péntekig mindennap dolgozott, akkor hétvégén már nem osztható be munkára csak pluszjárandóság ellenében, a munkáltatónak viszont szüksége van a munkavégzésre.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 96. §-a egyértelműen kimondja, hogy a munkaidő-beosztás szabályait, azaz a munkarendet a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, és a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
Kapcsolódó címke:

GYÁP részben ledolgozott munkanap esetén

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló munkanapját abban az esetben, ha a 8 órás munkanapjából ledolgozott 7 órát, de korábban ment el a munkahelyéről, mert beteg gyermekét orvoshoz kellett vinnie, aki a majdnem egészében ledolgozott munkanapra is keresőképtelen állományba vette a munkavállalót? Megteheti azt a munkáltató, hogy ledolgozott napként veszi figyelembe a 7 órás napot, és csak a következő naptól számfejt gyermekápolási táppénzt a munkavállaló részére? Helyesen járt el a munkáltató az eddigi hasonló eseteknél, amikor a munkavállaló a részben ledolgozott munkanap teljes egészére betegszabadságban vagy táppénzben részesült, és ledolgozott óráit keresőképessé válásakor szabad-időként, vagy a munkaidőkeret végén, munkaidőkereten felüli munkavégzésként 50 százalékos pótlékkal számolta el?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.A munkavállalót a ledolgozott munkaideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Jogosultság műszakpótlékra

Kérdés: Egy részmunkaidős, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló esetében a beosztás szerinti munkaidő kezdési időpontja a munkanapok legalább egyharmadában eltér, de legkorábbi és legkésőbbi kezdési időpont csak 2 esetben éri el a 4 óra eltérést. A munkaidő-beosztása novemberben a következőképpen alakult: 7 nap 18-20 óra között, 3 nap 16-18 óra között, 1 nap 14-20 óra között, 1 nap 10-20 óra között. A munkáltató megítélése szerint a négyórás különbségnek a munkanapok egyharmadában fenn kell állnia a műszakpótlékra való jogosultsághoz, a cég által használt munkaidő-nyilvántartó rendszer azonban számol műszakpótlékot. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. vonatkozó rendelkezéseiben [Mt. 141. § (1)-(2) bekezdés] foglaltak alapján a munkavállalónak a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) akkor jár, ha a beosztás szerinti napi munkaideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Munkaközi szünet hossza

Kérdés: Korlátozható a munkavállalók mosdóhasználata, illetve megszabhatja a munkáltató a munkaközi szünetek igénybevételét?
Részlet a válaszából: […] Napjainkban – igaz, nem pontosan ebben az összefüggésben – a napi hírközlés folyamatosan az érdeklődés középpontjában tartja a munkavállalók számára biztosított jogok esetleges csorbítását. A kérdés azért is időszerű, mert karácsony előtt több internetes portálon is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
Kapcsolódó címke:

GYED-ben részesülő apa munkavégzése

Kérdés: Végezheti a munkáját a továbbiakban is az általános feltételekkel egy 8 órás napi munkaidőben, 3 műszakos munkarendben dolgozó férfi munkavállaló abban az esetben, ha GYED-et igényel? Helyesen gondolja a foglalkoztató, hogy az Mt. 113. §-ában megfogalmazott különös rendelkezések nem vonatkoznak erre az esetre, ha az apa nem egyedül neveli a gyermekét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 113. §-ának (1) bekezdése értelmében a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmaznia) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,b) a gyermekét egyedül nevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Igazolatlan hiányzás

Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkavállaló fő kötelezettségei közé tartozik, hogy köteles– a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,– munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.
Kapcsolódó címke:

Munkavégzés munkaszüneti napon

Kérdés: Kiküldheti a munkáltató egynapos külföldi munkavégzésre a dolgozóját október 23-án, vagy bármely más munkaszüneti napon abban az esetben, ha az általános munkarend szerinti beosztásban dolgozik, és a munkaszüneti napon történő munkavégzés – ami külföldön természetesen munkanap – mindenképpen szükséges a vállalkozás működéséhez? Amennyiben elrendelhető a munkavégzés, akkor milyen pótlékokat kell fizetni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló számára munkaszüneti napra rendes munkaidőben történő munkavégzés általában nem rendelhető el, ily módon a munkavállaló csak kivételesen, a törvény által meghatározott esetekben osztható be e napokon történő munkavégzésre. Az Mt. 102. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.
1
5
6
7
35