11. cikk / 745 Táppénzjogosultság többes jogviszony esetén
12. cikk / 745 Táppénz kezdőnapja
13. cikk / 745 Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete
Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
14. cikk / 745 Szülés biztosítás szünetelése alatt
15. cikk / 745 Baleset üzemi jellegének vizsgálata meglévő alapbetegség esetén
16. cikk / 745 Tanulószerződéses tanulók keresőképtelensége
Hogyan kell megállapítani az egynapi bért a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók keresőképtelensége esetén? Az adott hónap munkanapjaival, vagy csak a gyakorlóhelyen töltött napokkal kell elosztani a bért a betegszabadság számításához? Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az iskolában teljesítendő oktatási napokra elszámolt betegszabadságra is, vagy csak a gyakorlati napokra elszámolt összegre?
17. cikk / 745 Hazautazás költségei keresőképtelenség ideje alatt
18. cikk / 745 Baleset minősítése
19. cikk / 745 Jogosultság baleseti táppénzre
20. cikk / 745 Keresőképtelenséggel nem igazolt úti baleset
A munkavállaló reggel munkahelyére menet megcsúszott, elesett, balesetet szenvedett. Sérülése azonban olyan csekély mértékű, hogy azzal nem fordult orvoshoz, a baleset napján és azóta is munkát végez. Elismerhető a baleset üzemi jellege, vagy el kell utasítani, mert a munkavállaló nem lett keresőképtelen?