41 cikk rendezése:
1. cikk / 41 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
2. cikk / 41 Elvált házastárs özvegyi nyugdíja
Kérdés: Jogosult lehet özvegyi nyugdíjra az elvált feleség a volt férje halála esetén? Ha igen, akkor hogyan kell igényelni az ellátást?
3. cikk / 41 Munkabérletiltás keresőképtelenség és munkabérelőleg esetén
Kérdés: Hogyan érvényesül a munkabérletiltás a munkavállaló 2021. január 4. napjától január 29-ig terjedő keresőképtelen állománya időtartamában, ha a keresőképtelenségét utólagosan, a követő hónapban igazolja, ezért a munkáltató 2021. február hónapban számolja el a betegszabadság idejére járó juttatást, és 2021. március hónaptól a korábban folyósított munkabérelőleg levonásba helyezését is megkezdi? Az öregségi nyugdíjminimum ötszörös összegét a munkáltató kötelező érvénnyel kényszerül kifizetni a munkavállalónak, vagy a jelen ügyben ennél alacsonyabb kifizetett munkabér is jogszerűnek minősül?
4. cikk / 41 Új munkaviszony létesítése felmondási idő alatt
Kérdés: Létesíthet új 8 órás munkaviszonyt a felmentési idő alatt a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2020. december 31-én szűnik meg, de november-december hónapra a munkáltató a munkavégzés alól felmentette?
5. cikk / 41 GYES-ről visszatérő munkavállaló
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES lejárta után vissza szeretne menni a munkahelyére, de azt a tájékoztatást kapta, hogy már nincs szükség a munkájára, mert időközben megszűnt az a munkakör, amire alkalmazták?
6. cikk / 41 Szabadság fizetés nélküli szabadság idejére
Kérdés: Jogosult a fizetés nélküli szabadság első fél évére ismét a szabadságára az a munkavállaló, aki 2019. november 3-ig, gyermeke 3. életévének betöltéséig GYES-en volt, majd visszatért dolgozni, amely tényt a munkáltató tudomásul vette, de csak a szabadságát töltötte le, mert ezen idő alatt gyermeke tartós betegségére tekintettel ismét megigényelte a GYES-t, melyet 2020. október 31-ig meg is kapott? A munkavállaló a szabadsága lejártát követő naptól ismét kérte a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, melyet engedélyeztek a részére.
7. cikk / 41 Baleseti táppénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés
Kérdés: Járulékalapot képez a baleseti táp-pénz idejére fizetett jövedelempótló kártérítés összege?
8. cikk / 41 Gyermekápolási táppénz elvált szülők esetében
Kérdés: A gyermeket a szülők közös felügyeleti joggal nevelik tovább. A közös felügyeletet a bíróság is elfogadta, így a gyermek egy hónapot az édesapjánál, egy hónapot pedig az édesanyjánál tölt. Az apa 2019. augusztus 8-tól 17-ig gyermek-ápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a foglalkoztatójánál működő kifizetőhelyhez, mert abban a hónapban nála volt a gyermek, az édesanya pedig külföldön tartózkodott. Az apának van egy élettársa, akinek a gyermekét közösen nevelik, mert a gyermek édesapja meghalt. Jogosult gyermekápolási táppénzre az édesapa a fenti esetben? Számfejtheti a kifizetőhely a gyermekápolási táppénzt az apa részére?
9. cikk / 41 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
10. cikk / 41 CSED összegének módosítása utólag kifizetett jövedelem esetén
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor nem módosította a dolgozó 2016. június 28-tól megállapított csecsemőgondozási díjának napi összegét annak ellenére, hogy a bíróság 933?453 forint összegű elmaradt jövedelmet ítélt meg számára a 2014. március 2-től 2016. december 12-ig terjedő időszakra, és a dolgozó kérte az ellátás összegének javítását? A bíróság ítélete alapján az elmaradt jövedelmet, illetve annak késedelmi kamatát a munkáltató 2017. szeptember 15-én egy összegben számfejtette és utalta a dolgozó részére.
