Két jogviszony egy cégnél

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy 6 hónapos időtartamra fizetett, havi 100 ezer forint összegű megbízási díjból abban az esetben, ha a megbízott ugyanannál a kft.-nél munkaviszonyban is áll, és havi 500 ezer forintos munkabérrel van bejelentve? A dolgozó a munkaviszonyban és a megbízási jogviszonyban különböző tevékenységeket végez.
Részlet a válaszából: […] változtat, hogy az érintett a kft.-ben a megbízási jogviszonya mellett fennálló munkaviszonyában 500 ezer forint munkabérben részesül.Ebben az esetben ugyanis a biztosítási kötelezettség elbírálásának a Tbj-tv. 9. szakaszában megfogalmazott egyik főszabálya – miszerint az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni – maradéktalanul érvényesül.Egészen más lenne a helyzet, ha az érintett megbízási jogviszonya mellett nem munkaviszonyban, hanem további – a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f) pontja vagy (2) bekezdése szerinti – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állna.Ekkor a Tbj-tv. 13. §-a (1) bekezdésének előírását kellene alkalmazni, amely akként rendelkezik,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Külföldi diákok szakmai gyakorlata

Kérdés: Keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség egy magyarországi foglalkoztató által a nyár folyamán fogadott külföldi diákok 6 hetes szakmai gyakorlatára fizetett juttatás alapján, amely meghaladja a minimálbért? A cégnek megállapodása van a diákok németországi egyetemével a gyakorlatot illetően, tehát nem hallgatói munkaszerződésről van szó.
Részlet a válaszából: […] keletkeztetne biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, amennyiben arra valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban (megbízás, munkaviszony) kerülne sor.Az egyetemmel kötött együttműködési szerződés alapján nyári szakmai gyakorlati képzésre irányuló megállapodás nem hoz létre biztosítási jogviszonyt. Így a diákokat biztosítottként bejelenteni nem kell, díjazásukat nem terheli társadalombiztosítási járulék, ahogy mentes a személyi jövedelemadó alól is.Az Szja-tv. 1. számú[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Nagykorúvá vált mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót fizetnie egy őstermelők családi gazdasága egyik tagjának, aki 2026. június hóban betöltötte a 18. életévét, nappali tagozatos tanuló, és az előző évben átalányadózást választva az éves bevétele 13 millió forint volt? Van a NAV felé bejelentési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] terheli, amit semmilyen formában sem befolyásol tanulói jogviszonya.Havi járulékalapja a Tbj-tv. 41. §-ának (2) bekezdése alapján az előző évi – támogatások nélküli – bevétele 15 százalékának egy tizenketted része azzal, hogy önkéntes döntéssel vállalhatja ennél magasabb összeg után is a járulék fizetését.Szociális hozzájárulási adó csak abban az esetben terheli, amennyiben 2026. évi támogatások nélküli bevétele meghaladja az éves minimálbér ötszörösét (60 × 322.888 forintot),[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Késedelmesen kifizetett jövedelem

Kérdés: Mi a helyes eljárás a ’08-as bevallás kitöltése során abban az esetben, ha a tárgyhónapban kerül kifizetésre olyan bérjövedelem vagy ellátás, amire a munkavállaló az előző 1-2 hónapban lett volna jogosult? A NAV-ügyfélszolgálat tájékoztatása alapján a tárgyhavi bevallásban, azaz a kifizetés hónapjában kell szerepeltetni a bevallásban, és a 09-02-es oldalon jelezni kell dinamikus lapon, hogy a járulékalap melyik korábbi hónapra vonatkozik. A vállalkozás az általa használt bérprogram oldaláról azt az információt kapta, hogy ez már régóta nem így van, nem kell a járulékoldalon dinamikus lapokra bontani. Hogyan kell helyesen eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek?
Részlet a válaszából: […] kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.Ez vonatkozik a bérre és a járulékterhet viselő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Ügyvezető egyéni vállalkozása

Kérdés: Egy megszűnés előtt álló kft. ügyvezetője részmunkaidős munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Munkabére csak jelképes 10 ezer forint/hó, ezért a cég a minimálbér 30 százaléka után fizeti a járulékot utána. Az említett ügyvezető egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd. Ebben az esetben lehetséges, hogy egyéni vállalkozóként fizesse meg a minimumjárulékot, és ügyvezetőként ne fizessen semmit? Végelszámolóként ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, vagy változik a helyzet?
Részlet a válaszából: […] foglalkoztatása nem éri el a heti 36 órát.E minimumjárulék-fizetés csak abban az esetben mentesíti a kft.-ben a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján fennálló minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, ha munkaviszonyát megszüntetve, társas vállalkozóként látja el az ügyvezetői teendőket.A végelszámoló tag társadalombiztosítási jogállása megegyezik az ügyvezető jogállásával. Tehát, ha társas vállalkozónak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Lelkész családi járulékkedvezménye

Kérdés: Érvényesíthet családi járulékkedvezményt egy evangélikus lelkész, aki után az egyház a minimálbér alapulvételével megfizeti a nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni [ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét és az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontja szerinti jövedelmet]. Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet.A kérdésben szereplő lelkész tehát két okból sem veheti figyelembe e járulékösszeget[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Egyéni vállalkozó minimumközterhe GYED alatt

Kérdés: Mentesülne a minimumközteher-fizetési kötelezettség alól egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha GYED-ben részesülne? Az érintett vállalkozó 2022 óta részmunkaidős munkaviszonyban is áll, a vállalkozását 2026. június 1-jén indította el, és jelenleg a felesége CSED-ben részesül a 2026. március 10-én született gyermekük után.
Részlet a válaszából: […] szociális hozzájárulási adójának alapja elsősorban az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Elvált szülő gyermekápolási táppénze

Kérdés: Számfejthet gyermekápolási táppénzt a kifizetőhely az elvált édesapa részére abban az esetben, ha a négyéves gyermeke szülői felügyeleti jogát kizárólag az édesanya (az elvált feleség) gyakorolja, de a gyermek a közös megegyezésük alapján minden hónap utolsó hetét az apánál tölti, és ez alatt az idő alatt 2026. június 24-től a gyermek betegsége miatt az apa keresőképtelenné válik? A gyermek édesanyja 2026. június 22-től június 28-ig külföldön tartózkodik. Az apának van élettársa, aki ugyanannak a cégnek a munkavállalója, s jelenleg a közös gyermekükkel GYED-en van.
Részlet a válaszából: […] tekintetében egyedül gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, egyedülállónak kell tekinteni, kivéve, ha házastársa, élettársa van. Ilyenkor a szülő a gyermek életkora szerinti dupla GYÁP-napokra jogosult. Ugyanazon gyermekre tekintettel viszont a másik szülő nem jogosult gyermekápolási táppénzre, kivéve, ha maga vagy házastársa (élettársa) egészségi állapotára tekintettel az Eb-tv. R.-ben foglaltak alapján egyedülállónak minősül.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Keresőképtelenséggel nem járó munkabaleset

Kérdés: Milyen feladata van a foglalkoztatónak, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavégzéssel összefüggésben balesetet szenvedett munkavállaló nem válik keresőképtelenné? Milyen formanyomtatványokat kell használni, illetve milyen jegyzőkönyveket kell készíteni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] munkába menet, vagy onnan lakására menet közben szenved el, vagy közcélú munkavégzés, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Baleseti ellátásként a dolgozót (sérültet) baleseti egészségügyi szolgáltatás, illetve sérülés esetén baleseti táppénz, baleseti járadék illeti meg.A kifizetőhelynek a bejelentett üzemi baleset tényét, függetlenül attól, hogy a dolgozó a balesetből kifolyólag keresőképtelenné vált-e vagy sem, határozattal kell elbírálnia.Alapja a munkabaleseti jegyzőkönyv, illetve a baleset üzemi jellegének elbírálásához szükséges egyéb bizonyítékok. A határozatnak tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset, a baleseti sérülés pontos leírását, és hogy az milyen egészségkárosító következményekkel járt, valamint a jogorvoslati lehetőséget.A határozat rendelkező részének kell tartalmaznia a kifizetőhely egyértelmű döntését, hogy a baleset üzemi balesetnek minősül vagy sem, illetve a baleset egészségkárosító következményét. Az üzemi baleset következtében a dolgozónak rendelt gyógyszer, gyógyászati ellátás árához kifizetett térítési díjat az egészségbiztosító az üzemi baleset megállapításáról szóló határozat alapján megtéríti. Ezért a kifizetőhelynek a baleset üzemiségének elismeréséről szóló határozatát 8 napon belül meg kell küldenie a dolgozó lakóhelye[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.

Baleset minősítése

Kérdés: A volt munkavállaló betegkísérő munkakörben dolgozott. Munkabalesetet szenvedett egy beteg megemelésekor. Az egészségkárosodás derékhúzódás. A balesetet a foglalkoztató utólag jelentette be, ezt követően értesült a kifizetőhely a munkabalesetről, mely a kivizsgálást követően elismerésre került. A háziorvos „8”-as keresőképtelenségi kóddal állította ki az igazolásokat, közben a munkavállaló orvost váltott. A kifizetőhely megkeresést küldött a jelenlegi orvos részére, hogy kérje az okozati összefüggést. A háziorvos a válaszban leírja, hogy nem tartja üzemi balesetnek az esetet, mert a traumaleleten térdpanasza volt a munkavállalónak, illetve kettő évvel ezelőtt volt egy balesete, melyben a gerince is sérült. Erről tájékoztatta a munkavállalót, aki elfogadta az indoklást. A munkavállalót nem nyilatkoztatták külön, hogy kéri-e a baleseti táppénz megállapítását, telefonon érdeklődött. Meghallgatási jegyzőkönyvet írt alá a balesettel kapcsolatban. Megállapítható baleseti táppénz a munkavállaló részére, amikor a háziorvos elzárkózik a nyilatkozattól?
Részlet a válaszából: […] üzemi balesetnek, amit a munkavállaló is elfogadott, nem kért felülvizsgálatot, nem is igényelt baleseti táppénzt.A kérdésben szó esik arról is, hogy a háziorvos elzárkózik a nyilatkozattól. Tekintettel arra, hogy a kérdés első felében a jelenlegi orvos nyilatkozatát idézi a kérdező, ez feltehetően a korábbi orvosra vonatkozik, aki „8”-as kóddal állapította meg a keresőképtelenséget, azaz nem minősítette üzemi balesetnek, de még csak balesetnek sem („4”-es kód) a sérülés okát. Így tulajdonképpen az is kérdéses, hogy egyáltalán történt-e baleset, vagy esetleg egy korábbi sérülés újult ki.A munkavédelemben a baleset az emberi szervezetet érő olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 7.
1
2
3
4