86 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, szerződéses határvadász jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyt, közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként létesített jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló jogviszonyát.Ugyancsak keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szövetkezet tagjaként töltött idő, ha a szövetkezet tevékenységében a tag munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban), egyházi szolgálati viszonnyal, mezőgazdasági őstermelőként, főállású kisadózóként, állami projektértékelői jogviszonnyal, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjeként, továbbá alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjeként, vezető tisztségviselőjeként, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagjaként szerzett szolgálati idő; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselőként és tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként szerzett szolgálati idő.Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő az alkalmi munkavállalói foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással szerzett szolgálati idő, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának ideje, továbbá 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítés alapján szerzett biztosítási idő is.De a Tny-tv. R. 12. §-a alapján keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell elismerni a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként vagy házastársaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként vagy házastársaként szerzett szolgálati időt.Gyermekneveléssel töltött jogosultsági[…]

Részlet a válaszából: […] jogviszonyt, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyt, nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt, szerződéses határvadász jogviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, kormányzati szolgálati jogviszonyt, tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, politikai szolgálati jogviszonyt, biztosi jogviszonyt, ügyészségi szolgálati jogviszonyt, bírói szolgálati jogviszonyt, egészségügyi szolgálati jogviszonyt, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyt, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, vendégoktatói vagy külügyi szakmai ösztöndíjas jogviszonyt, közfoglalkoztatási jogviszonyt, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjaként, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonaként létesített jogviszonyt, a honvédelmi alkalmazott, az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló jogviszonyát.Ugyancsak keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek minősül a szövetkezet tagjaként töltött idő, ha a szövetkezet tevékenységében a tag munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot, valamint a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő, egyéb jogcímen biztosított tagját.Keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő továbbá a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vagy társas vállalkozóként, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban), egyházi szolgálati viszonnyal, mezőgazdasági őstermelőként, főállású kisadózóként, állami projektértékelői jogviszonnyal, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjeként, továbbá alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasházközösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselőjeként, vezető tisztségviselőjeként, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának, illetve a kormány törvénnyel létrehozott javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületének a tagjaként szerzett szolgálati idő; a helyi önkormányzati választásokon választott képviselőként és tisztségviselőként, társadalmi megbízatású polgármesterként szerzett szolgálati idő.Keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági idő az alkalmi munkavállalói foglalkoztatással, az egyszerűsített foglalkoztatással szerzett szolgálati idő, a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatának, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatának ideje, továbbá 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között a munkaviszony megszűnésekor kapott végkielégítés alapján szerzett biztosítási idő is.De a Tny-tv. R. 12. §-a alapján keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek kell elismerni a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltatószövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagjaként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozójaként vagy házastársaként, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagjaként vagy házastársaként szerzett szolgálati időt.Gyermekneveléssel töltött jogosultsági[…]

Részlet a válaszából: […] százalékával rendelkezik.Ahhoz, hogy a kivételes rokkantsági ellátást a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel meg lehessen állapítani, kérelmet kell előterjeszteni, és a kérelmezőnek legalább az előírt biztosítási időnek a felével kell rendelkeznie, amit a kellő biztosítási idő hiányára tekintettel elutasított döntéssel igazolni tud. Szükséges továbbá 50 százalékos vagy kisebb mértékű („C1”, „C2”, „D” vagy „E” minősítési kategória) egészségkárosodás, és az, hogy a kérelmező ne részesüljön más rendszeres pénzellátásban. Kizárja a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megállapítását, így a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását is, ha a kérelmező csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátásban, bányászok egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, időskorúak járadékában, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, tartós ápolást végzők időskori támogatásában, közszolgálati járadékban, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátásban részesül.A kivételes rokkantsági ellátás igényléséhez rendszeresített Kérelem adatlap beszerezhető a kormányhivataloknál, de le is letölthető a kormányhivatalok honlapjáról vagy a www.magyarország.hu internetes oldalról (Juttatás, Segély menüpont alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira kattintva). Az igénybejelentő lap kitöltése során a természetes személyazonosító adatokon és[…]

Részlet a válaszából: […] munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A Vht. 66. szakaszában a jogalkotó a letiltás szempontjából munkabérnek tekinthető járandóságok tételezését további foglalkoztatási jogviszonyok mentén is indokoltnak tartja, így az egyes szolgálati jogviszonyok mellett a tagságból származó és munkabér jellegű ösztöndíj is munkabér jelleget ölt, illetve a gyűjtőfogalomként a rendszeresen és időszakonként visszatérő szavakat kiemelve lényeges, hogy munkavégzésből származzon a díjazás.A megbízási szerződés díjazása és annak időszakonként visszatérő jellege a munkabér-irányultságot, míg az ügyellátást a Ptk. 6:272. §-a – a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles – erősíti.A megbízott a rábízott feladat ellátásáért megbízási díjra jogosult – a munkabér jellegét, így a munkabérletiltásra érvényesülő szabályozás alkalmazhatóságát teszi kétségessé.A Vht. 66. §-ának e) pontja alapján a munkabérre vonatkozó szabályok érvényesülnek bármely személy munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése során, melyet valamely személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.A hivatkozott jogszabályhely rendszeres, visszatérő és a juttatás hangsúlya miatt azt az álláspontot erősíti, hogy ebben a tekintetben, vagyis a letiltási alap szempontjából elkülönül egymástól a rendszeresen visszatérő megbízás és az egyszeri megbízás.Nem könnyíti meg az eligazodást a Vht. 65. §-ának (4) bekezdése. Munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A megbízás idézett szakasz szerinti értékelése azért nem helytálló, mert a megbízó nem munkáltató, és foglalkoztatónak is csak akkor tekinthető, ha a megbízottra a biztosítás hatálya kiterjed.Kérdésként vetődik fel, hogy az ügyben érintett munkabérletiltást tűrni kényszerült megbízottnak általában fűződik-e érdeke ahhoz, hogy a munkabérletiltás megalapozottságát vitatottá, kétségessé tegye.A végrehajtó munkajelleget képviselő álláspontjának megdöntését követően ugyanis a megbízási díj a végrehajtási eljárás szempontjából az adós harmadik személlyel szemben fennálló követelésének minősül, és mint ilyen, teljes összegében[…]

Részlet a válaszából: […] rendelet 15. cikke alapján a finn illetőségű személy Finnországban végzett nem önálló munkája Finnországban válik adókötelessé. A magyar munkáltatónak az adókötelezettség megállapítása során az Szja-tv. 7. számú mellékletének rendelkezéseit kell szem előtt tartani. A munkáltatónak a munkavállaló által bemutatott, a finn hatóságok által kiállított illetőségigazolás alapján nem keletkezik adólevonási kötelezettsége, de a kifizetett jövedelmet a ’08-as bevallásban szerepeltetni kell.A munkáltatónak a kötelezettségei teljesítéséhez nemcsak a magyar, hanem a finn szabályokat is meg kell ismernie, például keletkezik-e a munkáltatónak telephelye, bejelentési vagy regisztrációs kötelezettsége, illetve a foglalkoztatással összefüggő adókötelezettséget a munkáltatónak vagy a munkavállalónak kell teljesítenie.A munkavállaló biztosítási kötelezettségét illetően a 883/2004/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének c) pontjából kell kiindulnunk, miszerint a munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek az adott tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoznak.A kérdésben foglaltak szerint az érintett munkavégzésének a helye Finnország lesz, tehát ott terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. Ennek teljesítése érdekében a finn társadalombiztosítási hatóságokkal kell felvennie[…]

Részlet a válaszából: […] járulékalapot képező jövedelme havi szinten elérje a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra számítva ennek harmincadrészét.A járulékalapot képező jövedelem – főszabály szerint – megegyezik az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelemmel.Tehát megbízási jogviszony esetén a biztosítási kötelezettség elbírálásánál nem a bruttó megbízási díjból kell kiindulnunk,[…]

Részlet a válaszából: […] kell lenni arra is, hogy a táppénz legfeljebb egy évig jár. Feltételezve, hogy a munkavállalónak nincs táppénzelőzménye, a 2019-től fennálló „A” biztosítási jogviszonyában a keresőképtelensége első napjától a szülést megelőző napig jogosult táppénzre. A másik („B”) jogviszonyában a táppénzre való jogosultságát megelőző napig csak 145 nap folyamatos biztosításban töltött ideje van, ami azt jelenti, hogy csak 145 napig, azaz 2025. november 22-ig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára táppénz nem jár. A CSED-re való jogosultságnál – többek között – feltétel, hogy az anya a gyermeke születését megelőző két éven belül rendelkezzen 365 nap biztosításban töltött idővel. Ezen feltétellel csak a 2019-től fennálló „A” munkaviszonyában rendelkezik, CSED-re tehát csak ebben a jogviszonyában jogosult. A „B” jogviszonyban biztosítási idő hiányában CSED-re nem jogosult. Az Eb-tv. szerint keresőképtelennek kell tekinteni azt is, aki szülése miatt nem tudja a munkáját ellátni. Mivel a „B” jogviszonyban CSED-re nem jogosult, a szülés napjától keresőképtelennek lehet tekinteni, de biztosítási idő hiányában táppénzre sem jogosult, hiszen a 145 napi jogosultságát 2025. november 22-én kimerítette. A[…]

Részlet a válaszából: […] értékéből az a rész, amelyet a munkavállalónak nem kell megfizetnie [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés, 3. § 22. pont, 5. § (4) bekezdés].Az adókötelezettség a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik, vagy ha ez egy korábbi időpont, akkor, amikor a magánszemély vagy javára más személy az értékpapírt birtokba vette [Szja-tv. 9. § (2) bekezdés b pont].Ha az értékpapír belföldi kifizetőtől származik, az adókötelezettség megállapítására, levonására és bevallására a belföldi kifizető kötelezett. Ha külföldi cég biztosítja a juttatást a magyar jogviszonyra tekintettel, akkor jellemzően a magánszemélyt terheli adókötelezettség megállapítása, bevallása és megfizetése is. A magánszemélynek a személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie. A szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyból származó jövedelméből a magánszemély nem vonhatja le költségként, ezért a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja 89 százalék [Szja-tv. 29. §, Szocho-tv. 3. § (1) bekezdés].A bevétel kifizetőjeként járhat el a belföldi munkáltató is, függetlenül attól, hogy a bevételt más személy fizette ki, ha a szerzés körülményeit figyelembe véve a magánszeméllyel a bevételének jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, és valamennyi szükséges adattal rendelkezik [Szja-tv. 2. § (6) bekezdés]. A más által fizetett juttatás után a magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adót a foglalkoztató adómentesen átvállalhatja [Szja-tv. 7. § (1) bekezdés z) pont].Az előbbiekhez képest kedvezőbb lehetőség nyílhat az értékpapír juttatására akkor, ha azt munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében nyújtják (Szja-tv. 77/C §), vagy startup vállalkozás[…]

Részlet a válaszából: […] foglaltakat – tehát a minimumjárulék fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó mentességére vonatkozó szabályokat – megfelelően alkalmazni kell.A jogszabályi hely szerint az egyéni vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles a társadalombiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatta) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekek otthongondozási díja, illetve az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja,c) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,d) katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,e) fogvatartott,f) ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát, egyéni vállalkozói tevékenységét a tárgyhó egészében szünetelteti.A felsorolásból jelen esetben egyedül az e) pont szerinti fogvatartást emelhetjük ki, megvizsgálva, hogy a közérdekű munkát végző személy fogvatartottnak minősül-e? A Tbj-tv. 4. §-ának 6. pontja értelmében a jogszabály alkalmazásában fogvatartottnak az a személy tekintendő, akinek őrizetét elrendelték,[…]

Részlet a válaszából: […] szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál,– köznevelési intézményben vagy– szakképző intézménybenáll fenn] kiegészül az egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél fennálló jogviszonyokkal.Ez alapján 2026-tól az egészségügyi szolgáltatónál, illetve egészségügyi dolgozóként más költségvetési szervnél fennálló közszolgálati jogviszony létesítése esetén nem szünetel sem a nyugellátás, sem pedig a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítása.A rendelet új, 96/A. szakasza pedig arról rendelkezik, hogy a módosítást a 2025. december 31-ét követő időszakra folyósítandó öregségi nyugdíjra kell alkalmazni, illetve egészségügyi dolgozóknak a Tny-tv. 83/C. §-a alapján 2025 decemberében szünetelő öregségi nyugdíját a nyugdíjfolyósító szerv 2026. január 1-jétől, hivatalból folyósítja. További kedvezmény, hogy azt a személyt, akinek a jogviszonya e körbe tartozik,[…]