92 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] azonban – ahogyan fentebb is írtuk – nincs szükség.Abban az esetben, ha az egyik fél, jelen esetben a munkáltató, mégis meg kívánja szüntetni a munkaviszonyt, annak sincs semmilyen akadálya.Az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. Általános esetben ugyan a felmondást a munkáltató indokolni köteles, és valóban van meghatározott mértékű felmondási idő (Mt. 69. §), illetve végkielégítés-fizetési kötelezettség is.A nyugdíjas munkavállalóknak történő felmondás szabályai azonban némiképp eltérnek az aktív korú munkavállalókra vonatkozó szabályozástól.Az első eltérés, hogy az Mt. 66. §-ának (9) bekezdése értelmében a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.A második eltérés a végkielégítéssel kapcsolatos. Ez a juttatás ugyanis nem illeti meg a munkavállalót, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak tehát indokolási kötelezettség nélkül felmondhat a munkáltató, és még végkielégítést sem kell fizetnie. A felmondási idővel azonban ebben az esetben is kalkulálni kell.A munkáltató szempontjából jó hír, hogy az Mt. szabályainak alkalmazásakor nyugdíjasnak minősül a munkavállaló, ha– az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra[…]

Részlet a válaszából: […] július 1-je előtt minden esetben egyes kifizetési jogcímet jelölt meg azzal a különbözőséggel, hogy nem kizárólag a munkáltató, hanem egyéb arra jogosult is folyósíthatta, azonban ebben a tekintetben mentességet élvezett a letiltás hatálya alól. Funkciójában a munkabér jellegű kifizetések halmazából kiemelve, technikai megoldásként a letiltás alapjának a Vht. 61. §-a (1) bekezdése szerinti meghatározása során a munkabér jellegű kifizetésektől elkülönítve kimutatva és a foglalkoztatottnak kifizetve.A korábbi gyakorlattal szemben a már hivatkozott határnaptól ebbe a körbe tartozik a személyi jövedelemadó rendszerébe bevezetett összevont alapot csökkentő kedvezményi elem, mely idővel nem kizárólag a személyi jövedelemadót érintette, hanem meghatározott feltételek fennállása esetében a társadalombiztosítási járulékra is kiterjed, amennyiben nincs elegendő személyijövedelemadó-alap. Ebben az esetben a maradvány adómegtakarítás kiterjed a járulékra.Megtévesztő a Vht. kedvezménykörre vonatkozó – személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege – meghatározása. Annak ellenére, hogy a családi járulékkedvezményt a Tbj-tv. szabályozza, és a Vht.-módosítás kizárólag családi kedvezményre utal, a Tbj-tv. 34. §-ának (1) bekezdése alapján az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított – nyilatkozata szerint – családi járulékkedvezményre is jogosult lehet. A családi járulékkedvezmény érvényesítése a megtett adózói nyilatkozattal ellentétesen nem korlátozható.A munkabérre folytatott végrehajtás során munka-bérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.A munkabér fogalmának meghatározása megerősítheti a letiltást érvényesítő[…]

Részlet a válaszából: […] a számára.A munkaadónak a társadalombiztosítási kötelezettségek vonatkozásában további teendője nincs: a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása a rokkantsági ellátás megállapításával nem változik, továbbra is az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A dolgozó foglalkoztatására munkaidő vagy kereseti korlát nem vonatkozik.Ugyanakkor az Mt. 120. §-a alapján – megváltozott munkaképességére[…]

Részlet a válaszából: […] kerülhet direkt, azaz a munkáltató részére kiadmányozott munkabérletiltás útján, illetve tartozásigazoláson „hozott”, a korábbi, megelőző munkáltató által kiadott munkabért terhelő letiltásokra vonatkozó kötelező jellegű adatközlés útján.Amennyiben a munkavállalónak a részmunkaidőre irányuló jogviszony létesítése során átadott tartozás-igazolása már tartalmaz munkabérletiltást, azonban nem hordoz semmilyen információt a munkabérből történő levonásra vonatkozóan, akár indokolt lehet a munkavállaló nyilatkoztatása és a további, jelenleg is aktív foglalkoztató munkáltató/munkáltatókkal való kapcsolatfelvétel.Elsődlegesen ebben az esetben azt kell eldönteni, hogy a folyamatba helyezett végrehajtási ügyben más munkáltató foganatosít-e munkabérletiltást, mert akkor a mentességre vonatkozó kedvezményi szabályozás a megelőzően már létesített foglalkoztatási jogviszonyban folyamatosan érvényesül. Az újonnan létrejött részmunkaidős munkaviszonyban a mentesség már nem lesz irányadó, az általános szabályok szerint kell a letiltást foganatosítani.A döntést nem kizárólag a tartozásigazolás adatai, hanem a letiltási rendelvények tartalma, illetve akár együttes értelmezése is elősegíti.A rendszeresített munkabérletiltások második oldalán megtalálható figyelmeztetés kötelező érvényű a munkáltatóra nézve a levonás közös szabályainak alkalmazására. A figyelmeztetésben az ügygazda végrehajtó fel kell, hogy hívja a munkáltató figyelmét a mentességi korlát alkalmazására, vagy éppen mellőzésére.Már folyamatba tett, és más munkáltató által is érvényesített letiltási ügyben a kérdéssel érintett részmunkaidőben elvégzett munka ellenértékéből a Vht. 62. §-ának (2) bekezdése alapján – ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le – több letiltás esetében a munkabér 50 százaléka levonható.A részmunkaidőben való foglalkoztatás tartama alatt érkezett végrehajtói[…]

Részlet a válaszából: […] 5.234.400 forintot), akkor az ezen összeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig ellátásának folyósítását szüneteltetni kell.Ha a fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni.A kereseti korlátot arányosítani nem kell, tehát az érintett többes jogviszonyú vállalkozóra vonatkozóan is 5.234.400 forint ez évben a kereseti korlát összege, függetlenül attól, hogy csak május 2-től részesül korhatár előtti ellátásban.Nincs jogszabályi akadálya[…]

Részlet a válaszából: […] munkaviszonnyal a kérdésben említett sportegyesületnél.Ezt csak mint lehetőséget említjük meg, hiszen a kérdés nem tartalmaz egyértelmű utalást az ottani jogviszonyára, csak arra tér ki, hogy az itt kapott jövedelmére az ekho szerinti adózást választja.Erre azonban – a rendelkezésünkre álló adatok alapján – nem lenne módja. Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis az ekho választásának alapfeltétele, hogy az érintett az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben– munkaviszonyból származó,– egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén,– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén,– vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja-tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélykéntolyan jövedelmet szerezzen, amely után a közteherviselési kötelezettségek (EGT-államban biztosított személy esetében a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség) teljesítése az általános szabályok szerint történik.E feltétel jelen esetben nem teljesül, hiszen a társas vállalkozásokban tagi jövedelemben nem részesül, tehát az ekho választásának a jogosultsága nem áll fenn.A jogszerű megoldásra több lehetőség adódik.Az[…]

Részlet a válaszából: […] alatt díjazás illeti meg, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti.Korábban (2024. május 9-ig) valóban tartalmazott olyan kitételt az említett jogszabályi hely, hogy a díjazás csak legalább hat hét egybefüggő időtartamú szakmai gyakorlat esetén illeti meg a hallgatót. E szűkítő rendelkezés azonban törlésre került, így 2024. május 10-től a szakmai gyakorlat hosszától függetlenül jár a díjazás, kivéve azt az esetet, amennyiben költségvetési szervnél, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél kerül sor – hallgatói munkaszerződés nélkül – a szakmai gyakorlatra.A hallgatói munkaszerződés a Tbj-tv. 17. §-a 2) bekezdésének b) pontja értelmében nem keletkeztet biztosítási (és így) járulékfizetési kötelezettséget, a Szocho-tv. 5. § (1) bekezdés e) pontjának eb) pontja[…]

Részlet a válaszából: […] további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken.Családi szerepvállalással töltött idő igazolható terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idővel.Az „ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január. 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő” kifejezés alatt 1998. január 1-je előtti fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartamát kell érteni, ha az a kérelmezőta) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha gyermekgondozást segítő ellátásban töltött idő lenne;b) a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozása címén illette meg. Az ilyen címen igazolt szolgálati időt a nők kedvezményes nyugdíja alkalmazásakor úgy kell figyelembe venni, mintha a gyermekek otthongondozási díjában töltött idő lenne.Ugyancsak a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik az az idő, melyet a kérelmező a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett.A gyermekgondozási segély összegét, vagy a folyósítása alatt szerzett jövedelmet az öregségi nyugdíj összegének számításakor a nyugdíj-megállapító szerv csak akkor veszi figyelembe, ha az az igénylőre nézve kedvezőbb összegű nyugellátást eredményez. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, a nyugdíj előtti álláskeresési[…]

Részlet a válaszából: […] húsz év szolgálati idővel. A szolgálati idő meghatározásánál a rokkantsági ellátás folyósításának időtartamát nem lehet figyelembe venni, mert az nem minősül szolgálati időnek, azonban, ha a kérelmező a rokkantsági ellátás mellett dolgozott, a jogviszony ideje szolgálati időként elismerhető.A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító korhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév,d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév,f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.Az öregségi nyugdíj nem automatikusan jár, azt igényelni kell. Az igénybejelentéshez rendszeresített formanyomtatvány megtalálható a www.allamkincstar.gov.hu internetes oldalon az öregségi nyugdíj címszó alatt, vagy a www.magyarorszag.hu oldalon nyugdíj címszó alatt. Az, aki a formanyomtatványt nem tudja elektronikusan elérni, annak segítenek az kormányablakokban. A kitöltött kérelmet személyesen az illetékes fővárosi, vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán, postán a címzett kormányhivatal nevével[…]

Részlet a válaszából: […] pontja alapján társas vállalkozónak minősül.Ez – noha a biztosítási kötelezettsége társas vállalkozóként ezen időszakban is fennállt – járulékfizetési kötelezettséget 2024. augusztus 31-ig nem jelentett a számára, hiszen heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya alapján mentesült a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.2024. szeptember 1-jétől azonban a kedvezmény megszűnik, és a kft.-nek legalább a minimálbér alapulvételével eleget kellett volna tennie vele kapcsolatban a járulék- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségnek.Ugyanakkor társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel nem illette volna meg az álláskeresési járadék, hiszen vezető tisztségviselőként az Flt. alkalmazásában keresőtevékenységet[…]