8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Diákok foglalkoztatása nyári szünidő alatt
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztathat diákokat a nyári szünidő alatt egy, a Balaton-parton üzemelő vendéglátó kft. mosogató, felszolgáló, konyhai kisegítő munkakörben, illetve esetenként adminisztrációs tevékenység ellátására? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett juttatások után, illetve igénybe vehető-e bármilyen kedvezmény ebben az esetben?
2. cikk / 8 Angol állampolgár megbízási jogviszonya
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a cég felkér egy angol állampolgárt egynapos előadásra egy konferencián? Milyen bejelentési kötelezettség keletkezik ebben az esetben?
3. cikk / 8 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
4. cikk / 8 Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása
Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
5. cikk / 8 Angol állampolgárságú tagok biztosítása
Kérdés: Biztosítottá válnak-e azok az angol állampolgárok, akik Magyarországon betéti társaságot alapítottak, és Angliában magán-betegbiztosítással rendelkeznek? Hogyan alakul az ő esetükben a járulékfizetés?
6. cikk / 8 Németországi fióktelepen dolgozó munkavállalók közterhei
Kérdés: Magyarországi székhellyel és belföldi tulajdonosokkal alakult kft. Németországban fióktelepet létesített. A magyar munkavállalók a fióktelepen és különböző EU-s országokban dolgoznak magyarországi munkaszerződéssel (amelyben a munkavégzés helye külföld). Egyes dolgozók 183 napnál több időt töltenek külföldön, más dolgozók ennél lényegesen rövidebb időt. A dolgozók Magyarországon minimálbérrel kerülnek bejelentésre, és a minimálbér járulékai, valamint az szja megfizetésre kerül Magyarországon. A németországi bruttó bér összevonásra kerül a magyarországi bruttó minimálbérrel, és az után kerül elvonásra és befizetésre Németországban a béradó, az egyházadó vagy a szolidaritási járulék. A munkavállalók rendelkeznek E101-es igazolással. Helyes-e a magyarországi minimálbéres bejelentés? A nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítást a németországi bér után kell-e számfejteni? Szükséges-e kétféle bér után két helyen bérjárulékokat fizetni?
7. cikk / 8 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
8. cikk / 8 20 órás munkaviszonyban álló orvos társas vállalkozása
Kérdés: Milyen járulékokat, illetve ehót kell megfizetni az után a kft.-ügyvezető után, aki személyesen is részt vesz a társaság tevékenységében, de jövedelmet nem vesz fel? A vállalkozó orvosként dolgozik heti 20 órás munkaviszonyban, de az ügyeletekkel és egyéb túlórákkal munkaviszonyban eltöltött ideje a heti 36 órát mindig meghaladja.
