Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér másfélszerese után az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százaléka után a szociális hozzájárulási adót. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Kiemelt ápolási díjban részesülő vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen járt el az az egyéni vállalkozó, aki 2004 óta főállásúként folytatta a tevékenységét, de 2011 tavaszától édesapja ápolása miatt kiemelt ápolási díjat kap, ezért – több helyről kapott felvilágosítás alapján – ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű vállalkozóként fizeti a közterheket? A vállalkozó 2014. január 1-jétől kis­adózóként is csak a 25 000 forintos tételes adót fizeti.
Részlet a válaszából: […] ...nem köteles a járulékfizetési alsó határ után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, továbbá szociális hozzájárulási adót fizetni [Tbj-tv. 29. § (4) bekezdésének a) pontja, 2011. évi CLVI. tv. 458. § (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.