Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjáról, arról, hogy az egészségkárosodása üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye-e, 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalónak életkora alapján korhatár előttinyugellátások helyébe lépő korhatár előtti ellátás nem állapítható meg, azonbanegészségkárosodása alapján 2011. december 31-éig vélhetően rendszeres szociálisjáradékra jogosultságot szerezhetett volna. Abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] ...sem minősül még. A rendelkezésre álló adatok alapján amunkavállaló részére várhatóan a munkaviszony megszűnését követően fogják arokkantsági nyugdíjat megállapítani. Fenti körülményekre figyelemmel az érintett munkavállalóvárhatóan a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...legalább 67 százalékos mértékben elveszítette – feltéve hogy a Tny-tv.-ben rögzített egyéb feltételek is fennállnak -, rokkantsági nyugdíjra válhat jogosulttá. Az rszj-vel ellentétben a rokkantsági nyugdíjban részesülő – a Tbj-tv. 4. § f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.