165 cikk rendezése:
1. cikk / 165 Biztosítási előzmény igazolása GYED-jogosultság megállapításához
Kérdés: Elfogadható a GYED-jogosultság megállapításához az ügyfélkapuról letöltött egyéni vállalkozói jogviszonyigazolás abban az esetben, ha a munkavállaló 2023. január 6-tól áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és 2024. május 13-án született gyermeke után jelenleg CSED-ben részesül, amelynek lejárta után igényelné a GYED-et, de a feltételeknek nem felel meg? Saját elmondása szerint jelenlegi munkaviszonya előtt egyéni vállalkozó volt, de a társadalombiztosítási kiskönyvét nem adta át a munkáltatónak.
2. cikk / 165 Indiai állampolgár ügyvezetők
Kérdés: Be kell szerezniük az A1 igazolást egy magyar székhelyű cég indiai állampolgár ügyvezetőinek, akik Indiában társas vállalkozóként biztosítottak, annak érdekében, hogy Magyarországon ne keletkezzen biztosítási jogviszonyuk? Be kell jelenteni őket a 24T1041-es nyomtatványon?
3. cikk / 165 Öregségi nyugdíjas munkavállaló szabadsága
Kérdés:
Jogosult lesz szabadságra a munkavállaló abban az esetben, ha öregségi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor mi alapján történik a szabadság mértékének meghatározása?
4. cikk / 165 Költségelszámolások tárolása
Kérdés: Történhet elektronikus formában a dolgozói költségelszámolások tárolása, vagy más munkajogi iratokhoz hasonlóan kötelező a papíralapú tárolás? Az 1/2018. ITM rendelet szabályozza, hogy a megőrzési kötelezettséggel járó iratokat miként lehet digitális formában őrizni, és ezzel összhangban az Art. is tartalmaz rendelkezéseket. A Tny-tv. viszont magának az okiratnak az őrzését írja elő, amiből esetlegesen arra lehet következtetni, hogy az eredeti – papíralapú – okiratot kell megőrizni. A 451/2016. Korm. rendelet rendelkezése szerint hiteles elektronikus másolat: valamely nem elektronikus dokumentumról e rendelet szabályai szerint készült, azzal képileg vagy tartalmilag egyező, joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Melyik szabályt kell alkalmazni a költségelszámolások esetében?
5. cikk / 165 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
6. cikk / 165 Letiltást megalapozó dokumentumok
Kérdés:
Be kell kérnie a munkáltatónak a munkavállalótól a tartásdíjat megállapító eredeti végzést, illetve annak fénymásolatát, vagy elegendő az előző munkahely által kiállított adatlap, amely tartalmazza a bírósági végzéssel meghatározott tartási kötelezettség adatait? A munkavállaló nem adta le a bírósági végzés teljes terjedelmét, csak egy oldalt, ami a megegyezett tartásdíjról szól, és ami hiányos. Ebben az esetben mi a munkáltató teendője?
7. cikk / 165 Egyenlő bánásmód
Kérdés:
Milyen álláshirdetés minősül diszkriminatívnak?
8. cikk / 165 Ügyvezető megbízási jogviszonya
Kérdés: Hogyan számít bele a nyugellátásba az ügyvezető 45.000 forintos járulékalapja az alábbi esetben? Egy kft. ügyvezetője nem tulajdonosa a társaságnak, az ügyvezetést havi 50.000 forintos megbízási díjért látja el, ami nem éri el a minimálbér 30 százalékát, de mivel az ügyvezetés csak heti 1 (havi 4-5) napra jelent feladatot, a cég minden hét hétfőjére bejelenti biztosítottként. Az ügyvezetőnek másutt van főállása, és 10 százalékos költséghányad alkalmazásáról nyilatkozott.
9. cikk / 165 Munkaviszony létrejötte e-mailen
Kérdés:
Létrejön a munkaszerződés abban az esetben, ha a munkáltató elküldi az ajánlatot e-mailen a munkavállalónak, és a munkavállaló e-mailen elfogadja azt?
10. cikk / 165 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Mindkét cég figyelembe veheti a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során azt a megváltozott munkaképességű munkavállalót, aki két munkáltatónál áll munkaviszonyban napi 4-4 órás munkaviszonyban? Ezzel kapcsolatban a NAV információs füzetében az egyik munkáltató azt olvasta, hogy a munkavállalót az Art. szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkáltatónál kell a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe venni, és ez elbizonytalanította. Ki jelöli ki a munkáltatót ebben az esetben?
