16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Nyugdíjas munkavállaló munkabére
Kérdés: Elegendő, ha szakképzettséget igénylő munkakörben a minimálbérnek megfelelő összegű munkabérrel kerül alkalmazásra egy nyugdíjas személy, tekintettel arra is, hogy esetében nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettség?
2. cikk / 16 Indiai állampolgár magyar vállalkozása
Kérdés: Kell munkavállalási engedélyt kérnie egy indiai állampolgárnak abban az esetben, ha Magyar-országon alapít egy kft.-t? A cég informatikával kíván foglalkozni, a munkavégzés pedig Indiában történne. Ebben az esetben be kell jelenteni a külföldi tagot társas vállalkozóként Magyar-országon, ha Indiában nem rendelkezik semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal?
3. cikk / 16 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
4. cikk / 16 Szülés a biztosítás megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz a második gyermek után CSED-re és GYED-re egy édesanya, akinek az első gyermeke 2016. szeptember végén lesz 2 éves, a GYED folyósításának ideje alatt a gyermek 15 hónapos korában, 2015. december 1-jén visszament dolgozni 8 órás munkaviszonyban, amely 2016. augusztus 31-én megszűnt, így most nem biztosított, és a szülés várható időpontja 2017. év áprilisa? Igényelhető GYES mellett az álláskeresési járadék?
5. cikk / 16 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
6. cikk / 16 Beltag munkaviszonya
Kérdés: Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem kap, járulékot nem fizet.
7. cikk / 16 Külföldi munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés: Mentesül Magyarországon a havi minimumjárulék megfizetése alól egy egyéni vállalkozó, aki külföldön rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal?
8. cikk / 16 Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei
Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
9. cikk / 16 További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése
Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
10. cikk / 16 Munkaügyi bírsággal sújtott munkáltató lehetőségei
Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljáráson az a cég, amelyet 2009 szeptemberében munkaügyi bírsággal sújtott a munkaügyi felügyelőség, mert 2 munkavállalót az ellenőrzést követően jelentettek be? A határozatot nem fellebbezték meg, így az jogerős lett, és kikerült az OMMF hatósági nyilvántartásába. A kiírt pályázat benyújtásának határideje 2010. május 15.