Oktatási intézmény által juttatott étel közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy iskola saját döntése alapján ingyenesen ételt juttat a tanulóinak, illetve a tanárainak? Van különbség a diákoknak, illetve a tanároknak juttatott étel adójogi megítélése között? A tényleges beszerzési árat vagy a piaci árat kell figyelembe venni az esetleges közterhek megállapítása során? Az iskola jelenleg is bonyolítja a gyermekek étkeztetését úgy, hogy megveszi az ételt, és normál áron vagy a jogszabályi kedvezményekkel eladja a diákoknak.
Részlet a válaszából: […] ...akkor is, ha az megfelel a jelenleg hatályos Szja-tv. 70. §-ának (1a) bekezdésében foglalt juttatási feltételeknek, például minden munkavállaló számára azonos feltételekkel és módon biztosítják az étkezést, vagy a belső szabályzat alapján, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Munkavállaló részére nyújtott kölcsön

Kérdés: Milyen feltételekkel adhat nagyobb összegű kölcsönt a munkáltató a saját munkavállalójának? A kölcsön összegét három év alatt kellene a dolgozónak visszafizetnie.
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató eseti jelleggel, szociális céllal nyújthat kölcsönt a munkavállalójának, erről a 2013. évi CCXXXVII. tv. (5) bekezdésének a) pontja rendelkezik. Mivel az ilyen kölcsön nem minősül pénzkölcsön nyújtásának, engedélyt nem szükséges hozzá kérni. Szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Hivatali, üzleti utazás költségeinek elszámolása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek a hivatali utazás költségeinek viselése vagy megtérítése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...történő áthelyezése, vezénylése is. E rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telep-helye, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely esetén a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Pénzben kapott béren kívüli juttatás értékhatárának átlépése

Kérdés: Hogyan kell eljárni az adókötelezettség rendezésének érdekében abban az esetben, ha egy kilépő dolgozó, aki a béren kívüli juttatásként pénzösszeget is kap, az időarányosnál már több juttatásban részesült?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállaló részére az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része. Az Szja-tv. 71. §-a (6) bekezdésének e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében értékpapír szerezhető ingyenesen, kedvezményesen vagy opciós jog (vételi, jegyzési, eladási és más hasonló jog) gyakorlásával egyaránt. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatás útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Egyes meghatározott juttatások felmentési idő alatt

Kérdés: Keletkezik valamilyen bevétele a vezető beosztású munkavállalónak abban az esetben, ha a felmentési időre a munkaviszony későbbi időpontban történő megszűnéséig a munkáltató továbbra is biztosítja számára a cégautót, valamint a mobiltelefont? Milyen közterheket kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Általában elmondható, hogy a munkaviszonyhoz kötődő jövedelmek, juttatások adózási következménye független attól, hogy a magánszemélynek van vagy nincs munkavégzési kötelezettsége. Ezért ezekre a jövedelmekre, juttatásokra – így a telefonjuttatásra és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...félév első napján – január 1-jén vagy július 1-jén – érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot köteles fizetni a munkavállalónak a késedelem idejére. Tehát adott félévre csak egyféle mértékű kamat vonatkozik, függetlenül attól, hogy esetleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...régi Mt. 100. §-ának (5) bekezdése alapján a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye az volt, hogy ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Más tagállamban biztosított munkavállaló napidíja

Kérdés: A normál munkabér utáni közterheket kell megfizetni egy másik közösségi tagállam hatóságai által kiállított A1 igazolással rendelkező, Magyarországon dolgozó külföldi munkavállaló részére számfejtett napi 50 eurónak megfelelő napidíj 15 eurón felüli része után, vagy az igazolásra tekintettel elég levonni az szja-t? A munkavállaló munkabéréből csak a személyi jövedelemadót vonja le a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásra is gondol, abban az esetben a válaszunk nemleges. E közterheket ugyanis a más tagállamban biztosított, de hazánkban dolgozó munkavállaló után az A1 jelű igazolás érvényességének ideje alatt semmilyen körülmények között nem kell megfizetni. A más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Cafeteriajogosultság

Kérdés: Jogszerű a cafeteriaszabályzatban a munkáltató azon rendelkezésre, mely szerint a cafeteria a próbaidő időtartamára és a felmondási időre nem jár? Amennyiben egy ilyen rendelkezés esetlegesen nem jogszerű, akkor elfogadható az a rendelkezés, amely szerint a próbaidő tartamára cafeteria nem jár, azonban a sikeres próbaidő leteltét követően a munkavállaló visszamenőlegesen megkapja a juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...cafeteria-rendszer célja a munkavállaló motiválása. A munkáltató szabadon eldöntheti, hogy a munkavállalónak milyen feltételek teljesülése esetén – munkakör, munkaidő, munkában töltött idő stb., ide nem értve az egyéni munkateljesítményt – ad juttatást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.
1
2
3
4