20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Szabadság munkaidőkeret esetén
Kérdés: Munkaidőkeret esetén nem egyértelmű a gyakorlat a szabadság kiadására, amennyiben a munkavállaló hosszabb távra, például 2 hétre szeretne elmenni. Hány nap szabadságot kell kiírni egy megszakítás nélküli tevékenységet végző munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak, ha a szabadság alatti munkaidő-beosztása a következő: hétfő szabadnap, kedd 12 óra műszak, szerda 12 óra műszak, csütörtök pihenőnap, péntek szabadnap, szombat 12 óra műszak, vasárnap 12 óra műszak, hétfő pihenőnap, kedd szabadnap, szerda 12 óra műszak, csütörtök 12 óra műszak, péntek pihenőnap, szombat szabadnap, vasárnap 12 óra műszak, hétfő 12 óra műszak?
2. cikk / 20 Idényjellegű tevékenység
Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak az idénymunkára?
3. cikk / 20 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki heti 4, nyolcórás munkanapot, azaz hetente 32 órát dolgozik? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben órában tartja nyilván a szabadságot? Az éves szabadság órában számított mértéke megállapítható oly módon, hogy az éves szabadságnapok számát szorozza 6,4 órával, és amikor a dolgozó kivesz 8 munkaóra szabadságot, akkor az éves keretösszeget 8 munkaórával kell csökkenteni, tehát olyan, mintha 1,25 nap szabadságot vett volna ki?
4. cikk / 20 Szabadság kiadása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató a szabadság kiadása során az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, négyhavi munkaidőkeretben hétfő-szerda-péntek, illetve kedd-csütörtök-szombat beosztásban napi 12 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében akkor, ha a pénteki napra kért szabadság esetén egy napra, a szerdára és péntekre kért szabadság esetén viszont szerdától péntekig, azaz 3 napra írja ki a szabadságengedélyét?
5. cikk / 20 Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap betegszabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
6. cikk / 20 Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
7. cikk / 20 Túlóraszámla
Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
8. cikk / 20 Munkaidő beosztása
Kérdés: Helyesen jár el a munkavállalók munkaidejének beosztása során az a számítástechnikai szaküzletet üzemeltető munkáltató, akinek két dolgozója 5 napon keresztül 7,5 órát, szombaton pedig 2,5 órát dolgozik?
9. cikk / 20 Betegszabadság napközbeni megbetegedés esetén
Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy tanár az első két órájának megtartása után rosszul lett, elment orvoshoz, aki aznapra keresőképtelen állományba vette? Betegszabadságot kell elszámolni erre a napra?
10. cikk / 20 Távollét díj számítása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?