Találati lista:
1. cikk / 2074 Egyéni vállalkozó minimumjárulékai
Kérdés: Módosulnak a vállalkozói személyi jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó minimumjárulék-fizetése megállapításának szabályai a bevallás gyakoriságának a változása miatt, tehát a továbbiakban vonatkozik rá is az átalányadózó egyéni vállalkozókat érintő halmozás?
2. cikk / 2074 Korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: A korhatár előtti ellátásban részesülő személy kereseti korlátjának számításánál figyelmen kívül hagyható az a jövedelem, ami után családi járulékkedvezmény érvényesítése miatt nem kerül sor társadalombiztosítási járulék fizetésére?
3. cikk / 2074 Az egyszerűsített foglalkoztatás 2026-tól
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy mezőgazdasági idénymunkás 2026-ban? Hogyan változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, illetve mire kell odafigyelni a foglalkoztatással összefüggésben?
4. cikk / 2074 GYED-ben részesülő munkavállaló szülői szabadsága
Kérdés: Abban az esetben, ha egy anyuka munkába visszatérve él a 44 munkanapos szülői szabadsággal, ám ez idő alatt még GYED-et folyósítanak a számára, a gyermek pedig bölcsődei ellátásban részesül, le kell mondania az anyukának a GYED-et? Jogilag keresőtevékenységnek számít-e az, hogy csak a bérének a 10%-át kapja meg a GYED-re való jogosultság szempontjából?
5. cikk / 2074 Gyermekápolási táppénz alapja
Kérdés: Valóban átszámolhatja a munkavállaló szóbeli kérelme alapján a gyermekápolási táppénz összegét a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2025. október 27-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, munkabére 650.000 forint/hó. A dolgozó előző munkaviszonya 2021. január 4-től 2025. október 26-ig állt fenn, havi 850.000 forint munkabér ellenében. A dolgozó a 2026. január 13-tól január 30-ig tartó időszakra gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a 2023. május 16-án született gyermekére tekintettel, akit egyedülállóként nevel, így 2025. május 16-tól 2026. május 15-ig 84 GYÁP-napra jogosult. A kifizetőhely a 650.000 forintos munkabér alapján számolta ki a munkavállaló gyermekápolási táppénzének napi összegét (12.999,99 forint), aki kérte, hogy az ellátás megállapítása során vegyék figyelembe a korábbi munkáltatójánál elért magasabb jövedelmet is.
6. cikk / 2074 Otthontámogatás mentesítése a letiltás hatálya alól
Kérdés: Közszolgálati munkavállaló kérelemre nyújtott otthontámogatása kifizetésének időpontját megelőzően a munkavállaló munkabérét a bírósági végrehajtó lefoglalta. Kell munkabérletiltást érvényesíteni a kifizetendő otthontámogatásból, vagy az mentes a végrehajtás alól?
7. cikk / 2074 Tartós megbízási jogviszony
Kérdés: Be kell jelenteni tartós megbízási jogviszonyban biztosítottként egy kft. 0 forintos megbízási díjjal foglalkoztatott ügyvezetőjét annak ellenére, hogy másutt teljes munkaidős főállása van? Ebben az esetben is meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér 30 százaléka után? Be kell jelenteni a cég által folyamatosan foglalkoztatott 4 fő megbízottat, akiknek egyébként a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A továbbiakban ezek a munkavállalók is biztosítottá válnak az új szabályozások alapján?
8. cikk / 2074 Részmunkaidőre járó munkabér közterhe
Kérdés: Adott egy munkavállaló, aki „A” foglalkoztatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll havi 400.000 forintos munkabérrel. Ugyanez a munkavállaló munkaviszonyt létesített „B” cégnél is heti 4 órára, havi 40 ezer forintért. A „B” cég könyvelője azt a tájékoztatást adta, hogy a szociális hozzájárulási adót, valamint a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 30 százaléka (2026-ban 96.840 forint) után kell megfizetnie, illetve levonnia a munkavállalótól. Valóban igaz ez?
9. cikk / 2074 Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó
Kérdés: Figyelembe vehető az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó szempontjából az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem és a GYED?
10. cikk / 2074 Munkabérletiltás változása 2026. évben
Kérdés: A munkavállaló munkabérét a végrehajtó korábban letiltotta. A munkavállaló 2025. december havi bérét nem kapta meg 2025-ben, csak 2026. január 5-én, ami természetesen jogszerű. A bér kifizetésénél a munkáltató nem vette figyelembe a minimálbér növekedését, így a letiltás alól mentes munkabérrész megemelkedését. A munkavállaló a munkáltatói eljárást helytelenítette, és kérte a különbözet utólagos elszámolását. El kell számolnia a munkáltatónak a különbözet összegével, vagy eljárása helyesnek tekinthető?
