Kieső idő

Kérdés: Munkabérrel ellátatlanság szempontjából van jelentősége annak, hogy a munkavállaló általános munkarendben dolgozik, vagy az általánostól eltérően, a szombat és a vasárnap akár beosztása szerinti munkanap is lehet? Hogyan kell bejelenteni a 1608-as bevallásban a munkabérrel ellátatlan kieső időszakot abban az esetben, ha egy általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló igazolatlan távolléten van 2016. július 1-jén és július 4-én? A július 1-jét és július 4-ét, tehát a beosztása szerinti munkanapokat kell jelenteni 46-os kóddal, mint kieső időt, vagy egybefüggő 4 naptári napot kell közölni? Hogyan kell eljárni, ha ugyanez a munkavállaló 2016. július 4-től 2016. július 8-ig fizetés nélküli szabadságot kért?
Részlet a válaszából: […] ...mindkét "változat" mellett szólnak érvek, jelen esetben – álláspontunk szerint – az igazolatlan távollét vonatkozásában a kieső idő két munkanap, július 1. és július 4. Ennek az oka az, hogy az említett dolgozó általános munkarendben dolgozik, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.
Kapcsolódó címke:

Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége

Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást sem kell leróni.A biztosítás szünetelésének időtartama a nyugdíjjárulék-alap felső határának a megállapításakor kieső időnek minősül, amit a NYENYI lapon, illetve az adóhatósághoz teljesített adatszolgáltatáson (K 32-es nyomtatvány) is jelezni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címke: