Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosított megfizette, nem kell levonni.Példák a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításához: ha a biztosítási jogviszony 2001. december 31-én szűnt meg, és az addig kifizetett nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem összege 1 800 000 forint volt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Szabadságmegváltás járuléka

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási és egyéni járulékot fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címén kifizetett összeg után, abban az esetben, ha a biztosított a tárgyévben végig beteg volt?
Részlet a válaszából: […] ...– további két kérdést kell magunknak feltenni: 1. Az adott juttatás biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján került-e kifizetésre? (Tbj-tv. 5.)2. Az adott juttatás egyébként járulékalapot képező jövedelemnek minősül-e?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Devizakülföldi prémiuma

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő korlátolt felelősségű társaság devizakülföldi állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője nagy összegű prémiumot kapott. A kifizetett összeg után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...nem biztosítottak. Kivételt képeznek a szociálpolitikai egyezmények hatálya alá tartozó országok állampolgárai. A biztosítási jogviszony megállapításánál ezekben az esetekben azt is vizsgálni kell, hogy a szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kifizetett szja alapját képező juttatások járulékalapot képeznek. A külföldi napidíj adóköteles része olyan költségtérítés, amely nem minősül természetbeni juttatásnak. Ebből következik, hogy az ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséget minden, munkavégzésre irányuló jogviszonyban külön-külön kell elbírálni. Tekintettel arra, hogy az említett kft. ügyvezetője esetében mindkét jogviszonyban a megbízásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, a kifizetett szja-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...járulék, 3 százalékos munkaadói járulék) fizetési kötelezettsége már 1 Ft munkabér esetén is fennáll.A hallgatói jogviszony fennállásának vizsgálata az egyénijárulék-levonási kötelezettség esetében kerülhet szóba. Amennyiben a hallgatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Külföldi telephelyen foglalkoztatás járulékai

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi telephelyén foglalkoztatja magyar állampolgárságú munkavállalóját. Hogyan kell elbírálni e munkavállaló biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetben "fiktív" – járulékalap után kell leróni a társadalombiztosítási és az egyéni járulékokat. A tételes eho a fennálló jogviszony alapján szintén terheli a munkáltatót, sőt – munkaviszony esetén – a munkaadói és munkavállalói járulékot is meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...észlelése után 15 nap áll a rendelkezésére [Tbj-tv. 24. § (5) bekezdése].Az egyidejűleg fennálló több, biztosítással járó jogviszonyból keletkező többlet elszámolása szintén elsősorban munkáltatói feladat, mégpedig azt a foglalkoztatót terheli, amelynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...járó és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kamat kifizetésére nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony (munkaviszony) alapján került sor, tehát utána járulékot fizetni nem kell. Személyi jövedelemadó szempontjából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély járulékai

Kérdés: Adószámmal rendelkező, önálló tevékenységet végző, egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélynek milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban történő foglalkoztatása okozza a legtöbb jogalkalmazói nehézséget. Tekintve, hogy ez a magánszemély számlaképes, esetleg a foglalkoztató azt gondolja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
23
24