Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] ...az első két negyedévben – mivel táppénzben részesül – nem volt minimumjárulék-fizetési kötelezettsége, ennek megfelelően a járulékalapja a tényleges szja-köteles jövedelme volt, egészen pontosan a 6.868.400 forint, és ez után az összeg után kellett lerónia a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Kisadózó egyéni vállalkozó ellátásai

Kérdés: Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...semmilyen formában sem befolyásolja!A kisadózói jogviszony mellett létesített biztosítási jogviszony, illetve az ebből származó járulékalapot képező jövedelem mind a szolgálati idő, mind pedig a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem szempontjából figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai

Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] ...önellenőrzés keretében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Szülési szabadság rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban

Kérdés: A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló biztosított a szülési szabadság tartamára távolléti díjra jogosult. A csecsemőgondozási díj 2025. július 1. napjától bevezetett személyijövedelemadó-mentességével szinkronban a szolgálati jogviszonyban állók számára is biztosított az adókedvezmény. A kedvezmény bevezetését megelőzően megállapított szülési szabadság időtartamára járó távolléti díjat és a 2025. július 1. napját követően kifizetett távolléti díjat eltérően vagy egyezően kell megállapítani és folyósítani a jogosult részére?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Ezt a hátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.E szerint az őt havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (a biztosítási jogviszony keletkezésétől)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés: Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...időt jelent.A majdani nyugdíj összegét mindez abban az esetben érintheti hátrányosan, ha a két jogviszonyból származó együttes járulékalap összege alacsonyabb, mint a korábbi munkabér összege, illetve, ha ez az új összeg nem éri el a minimálbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Nyugdíjba vonuló megbízott közterhei

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély esetében, ha a több hónapig tartó megbízás ideje alatt a megbízott nyugdíjba vonul, azaz kiegészítő tevékenységűvé válik, a megbízási díj kifizetésére és a biztosítási kötelezettség elbírálására azonban csak utólag kerül sor? Meg kell fizetni ebben az esetben a járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 30 szakasza értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Biztosított társas vállalkozó ellátásai

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzellátásra, majd később CSED-re és GYED-re az a személy, aki heti 40 órás bejelentett munkaviszonyban áll egy cégnél, és emellett egy kft. 50 százalékos tulajdonosa, ahol biztosítottként szerepel 1452 „Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett” kóddal, 1210 FEOR-számmal? Befolyásolja a jogosultságot, ha a tulajdonrésze megváltozik a kft.-ben, de a jogviszony nem módosul?
Részlet a válaszából: […] ...érintett heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó, akinek a társadalombiztosítási járulékot csak a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme alapján kell megfizetnie.Véleményünk szerint az érintett személy a társas vállalkozói jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése és munkaviszonyának megszűnése

Kérdés: Egy vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó május 5-től szünetelteti a vállalkozását. Miként kell járulékot fizetnie május hóra vonatkozóan, ha kivétet nem számolt el, és a vállalkozás mellett fennállt heti 36 órát elérő munkaviszonya május 11-én megszűnt? Mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget nem érinti, június 1-jétől viszont ez alapján mentesül a minimumkötelezettség alól.Tehát a május havi minimális járulékalap: a minimálbér (vagy garantált bérminimum) harmincadrésze × (31–11) 20 nappal. A fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Nyugdíjszámítás során figyelembe vett keresetek

Kérdés: Milyen kereseteket fognak figyelembe venni az öregségi nyugdíj számítása során annak az 1960-ban született személynek az esetében, aki 2025 decemberében éri el a nyugdíjkorhatárát, és ettől az időponttól igénybe szeretné venni az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...a nyugellátás szerzése céljából kötött megállapodás esetén a megállapodásban rögzített összeg,c) a jogszabály által rögzített járulékalap tekintetében ez az összeg (mint például egyéni és társas vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, kisadózó),d) 2020...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
1
2
3
116