Rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Hogyan alakul a közteherfizetési kötelezettsége, illetve a táppénzjogosultsága annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki kifizető felé történő számlázás miatt elvesztette korábbi kisadózói státuszát, és 2025. április 6-tól átalányadózóként dolgozik tovább? Az érintett 2025. február 1-től visszamenőlegesen rokkantsági ellátást kap a június hónapban született komplex felülvizsgálat alapján, amely „C” kategóriába sorolta. A vállalkozó 2025. április 20-tól keresőképtelen, táppénzellátást kap.
Részlet a válaszából: […] ...táppénzben nem részesül, tehát április 19-ig. Ezt követően – a táppénzfolyósítás tartama alatt – nincs minimumkötelezettsége, a járulékalapja a tényleges szja-köteles jövedelme.A rokkantsági ellátás és a táppénz együttes folyósításának nincs akadálya....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Kiva alapja

Kérdés: Növeli a kisvállalatiadó-alapot a táppénz-hozzájárulás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jellegű kifizetésnek tekintendő, és növeli a kivaalapot az azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben.Tehát ebből az értelmezésből akár szóba jöhetne az egyharmados táppénz alapjául szolgáló táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés:

Hogyan alakul a 2025. évi szociálishozzájárulásiadó-alapja annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a 2024. évi bevétele elérte az éves minimálbér összegét, nagy valószínűséggel ebben az évben is eléri, és önkéntes döntése alapján havi 350 ezer forintos járulékalap után fizet járulékot? Az érintett őstermelő 2025. szeptember 1-jétől munkaviszonyt létesít.

Részlet a válaszából: […] ...említett mezőgazdasági őstermelőt a Szocho-tv. 7. §-ának (2) bekezdése értelmében az általa önkéntes döntéssel vállalt járulékalappal megegyező összeg (azaz havi 350.000 forint) után terheli a szociális hozzájárulási adó egészen augusztus 31-ig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés:

Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.

Részlet a válaszából: […] ...az első két negyedévben – mivel táppénzben részesül – nem volt minimumjárulék-fizetési kötelezettsége, ennek megfelelően a járulékalapja a tényleges szja-köteles jövedelme volt, egészen pontosan a 6.868.400 forint, és ez után az összeg után kellett lerónia a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 12.

Kisadózó egyéni vállalkozó ellátásai

Kérdés:

Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?

Részlet a válaszából: […] ...semmilyen formában sem befolyásolja!A kisadózói jogviszony mellett létesített biztosítási jogviszony, illetve az ebből származó járulékalapot képező jövedelem mind a szolgálati idő, mind pedig a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem szempontjából figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai

Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?
Részlet a válaszából: […] ...önellenőrzés keretében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Szülési szabadság rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban

Kérdés: A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló biztosított a szülési szabadság tartamára távolléti díjra jogosult. A csecsemőgondozási díj 2025. július 1. napjától bevezetett személyijövedelemadó-mentességével szinkronban a szolgálati jogviszonyban állók számára is biztosított az adókedvezmény. A kedvezmény bevezetését megelőzően megállapított szülési szabadság időtartamára járó távolléti díjat és a 2025. július 1. napját követően kifizetett távolléti díjat eltérően vagy egyezően kell megállapítani és folyósítani a jogosult részére?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem járulékalapot képez, ami után a biztosított társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. Ezt a hátrányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 22.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.E szerint az őt havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől (a biztosítási jogviszony keletkezésétől)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés: Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...időt jelent.A majdani nyugdíj összegét mindez abban az esetben érintheti hátrányosan, ha a két jogviszonyból származó együttes járulékalap összege alacsonyabb, mint a korábbi munkabér összege, illetve, ha ez az új összeg nem éri el a minimálbért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Nyugdíjba vonuló megbízott közterhei

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott magánszemély esetében, ha a több hónapig tartó megbízás ideje alatt a megbízott nyugdíjba vonul, azaz kiegészítő tevékenységűvé válik, a megbízási díj kifizetésére és a biztosítási kötelezettség elbírálására azonban csak utólag kerül sor? Meg kell fizetni ebben az esetben a járulékot és a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 30 szakasza értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.
1
2
3
…
117