Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] ...közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme elérte a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét,f) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát 2020 októberétől egy 2020 januárjától nyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] ...kerül szüneteltetésre. Vagyis a nyugellátás folyósítása kizárólag 2020. január 1-je és június 30-a közötti időszakban megszerzett járulékalapot képező kereset alapján kerülhetett szüneteltetésre, melyet 2020. július 1-jétől ismételten folyósítani kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokszerinti járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem utána 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségterheli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Magyarországon élő pakisztáni állampolgár nyugdíjjogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz-e valamikor Magyarországon nyugdíjra az az 1951-ben született pakisztáni állampolgár, aki 1996-ban érkezett Magyarországra, ahol feleségül vett egy magyar állampolgárságú nőt, és 1997-től 2000-ig napi 8 órában, 2000-től napi 4 órában járulékköteles tevékenységet végzett? Jelenleg feleségével közös betéti társaságában kültagként dolgozik napi 4 órában havi 32 750 forint javadalmazás ellenében. A férfi letelepedési engedéllyel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban stb. álló személy tekintet nélkül arra, hogyfoglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik.A biztosított járulékalapot képező jövedelme után afoglalkoztató is és a foglalkoztatott is társadalombiztosítási járulékmegfizetésére köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Kft.-tulajdonos korengedményes nyugdíja

Kérdés: Köthet-e korengedményes nyugdíjazásról megállapodást egy kft. alkalmazottja, aki a cégnek 70 százalékos tulajdonosa a kft. ügyvezetőjével? Az ügyvezető 30 százalékos tulajdonos, és ő a munkáltatói jogok gyakorlója.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony keretében személyesen munkát végző személy – biztosított, ésamennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képezőjövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbérhavi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Társasági tag korengedményes nyugdíja

Kérdés: Igaz-e az, hogy az a társasági tag, aki saját társaságával munkaviszonyban állva korengedményes nyugdíjba szeretne vonulni, nem jogosult az ellátásra, és ki kell lépnie emiatt a társaságból, tehát tagsági viszonyát meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony keretében személyesen munkát végző személy -biztosítottá válik, és amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavijárulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér havi összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...adó- és járulékkötelezettségek meghatározását az eltérő szabályokra tekintettel külön-külön kell elvégezni. A Tbj-tv. 21. §-a járulékalapot nem képező jövedelemnek minősíti a foglalkoztató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.