113 cikk rendezése:
21. cikk / 113 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
22. cikk / 113 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
23. cikk / 113 Keresetkiegészítés csecsemőgondozási díjhoz
Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.
24. cikk / 113 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
25. cikk / 113 Biztosítási jogviszonyok igazolása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor 50 százalékos táppénzt számfejtett a munkavállalója 2019. december hónapban fennállt keresőképtelenségének idejére, tekintettel arra, hogy nem adta le a tb-kiskönyvet a belépésekor (erről nyilatkozott), és a kifizetőhely felszólítására sem pótolta a mulasztását? Újra kell számfejteni az ellátást arra tekintettel, hogy a munkavállaló ismételt – immár tartós – keresőképtelensége miatt megkérte a biztosítási jogviszonyainak igazolását a kormányhivataltól, amely szerint már a korábbi táppénzét is 60 százalékos mértékben kellett volna elszámolni?
26. cikk / 113 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
27. cikk / 113 Munkáltató tájékoztatása egyéb jogviszonyokról
Kérdés: Mindenképpen nyilatkoznia kell a munkavállalónak az egyidejűleg fennálló valamennyi jogviszonyáról a GYED-igény előterjesztése során, és ha igen, milyen okból? Az érintett munkavállaló eddig nem tájékoztatta a munkáltatóját arról, hogy máshol is dolgozik, és most úgy gondolja, hogy ha ez kiderül, akkor az alkalmazója esetleg valamilyen retorziót alkalmazhat vele szemben.
28. cikk / 113 Baleseti hozzátartozói nyugdíj
Kérdés: Mitől függ a baleseti hozzátartozói nyugdíj összege abban az esetben, ha a munkavállaló 52 éves korában üzemi balesetben hunyt el, tehát még nagyon sok ideje volt hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig? Milyen módon történik az ellátás igénylése, illetve milyen dokumentumokat kell csatolni az igénybejelentéshez?
29. cikk / 113 Nyugdíjas munkavállaló balesete
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a nyugdíjas munkavállaló, aki 2018. július 2-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában munka-viszony keretében, 2019. május 8-án munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelynek következtében május 16-ig kórházi ellátásban részesült, és azóta is keresőképtelen? Számfejtheti a kifizetőhely az ellátást, ha a baleset üzemiségét elismerte a munkáltató, és a szükséges dokumentáció is elkészült?
30. cikk / 113 Keresőképtelenség a felmondás időtartama alatt
Kérdés: Meghosszabbítja a felmondási időt a keresőképtelenség abban az esetben, ha a munkaviszony megszüntetését a munkavállaló kezdeményezte, és a felek 30 napos felmondási időben állapodtak meg? Milyen lehetőségei vannak a foglalkoztatónak abban az esetben, ha utólag kiderül, hogy a munkavállaló ténylegesen nem volt munkára alkalmatlan állapotban, csak annyira megromlott a viszonya a korábbi kollégáival, hogy nem kívánta ledolgozni a felmondási idejét?