Baleset keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Részlet a válaszából: […]

A baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre és a táppénzfolyósításra tekintet nélkül a keresőképtelenség időtartamára legfeljebb egy éven át jár. A nyugdíjas dolgozó tehát nem válik ellátatlanná.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Valóban nem jogosult-e semmilyen egészségbiztosítási ellátásra az a saját jogú nyugdíjas munkavállaló, aki 2009. október 5-től munkaviszonyban áll, és 2010. augusztus 24-én munkába menet a gyalogátkelőhelyen elütötte egy autó, ami miatt azóta is keresőképtelen? A foglalkoztató tájékoztatása szerint kizárólag a 15 nap betegszabadságra jogosult, tekintettel arra, hogy a keresetéből nem vonnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Részlet a válaszából: […] Sajnos, munkáltatója téves tájékoztatást adott. Először is üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amelyeta biztosított munkába menet közben szenved el, ez az úti baleset (ez vonatkozikaz aktív korú és nyugdíjas munkavállalóra is). Az üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 28.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...igénybevételére.Minden magyar állampolgár 18. életévének betöltése napjáig állampolgári jogonveheti igénybe az egészségügyi ellátást, azt követően, viszont már biztosításijogviszony szükséges hozzá.Azonban lehetőség van arra, hogy olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Foglalkoztatható-e 8 órás munkaviszonyban egy jelenleg rendszeres szociális járadékban részesülő személy úgy, hogy a járadékfolyósítást ez nem befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] ...ésb) munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI orvosi bizottságának véleménye szerint az 50 százalékot eléri,c) munkanélküli-ellátásban, keresetkiegészítésben, táppénzben, baleseti táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.A rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Részmunkaidőben dolgozó munkavállaló társadalombiztosítási ellátásai

Kérdés: Milyen egészségbiztosítási és nyugdíj-biztosítási szolgáltatásra jogosult az a személy, akit napi 4 órában foglalkoztat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja értelmében a munkaidő hosszától függetlenül kiterjed a biztosítás, tehát főszabályként a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.Hogy ezen ellátások közül ténylegesen melyek és milyen mértékben illetik meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel nem rendelkezik, ha a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerinti szolgálati idő felével rendelkezik, és munkanélküli-ellátásban, táppénzben, baleseti táppénzben és gyedben nem részesül.A rendszeres szociális járadék személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

A foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartásai

Kérdés: Milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak a munkáltatónak a tb-vel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget három területre bonthatjuk: járulékfizetéssel, egészségbiztosítási ellátásokkal, nyugdíjjalkapcsolatos kötelezettségek.A foglalkoztatónak a járulékok tekintetében az alábbi nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.