26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Szülés esetén járó ellátások három munkaviszony esetén
Kérdés: Szülés előtt egy munkavállaló 3 különböző munkahelyen dolgozott 4-4-4 órában naponta. Egyik munkahelyén, ahol 310 napot dolgozott a szülést megelőző két évben, a jogviszonya megszűnt a szülés előtti munkanapon. A másik kettő munkahelyen megigényelte a CSED-et, majd ennek lejártát követően a GYED-et. Ebben a két jogviszonyban jogosult az ellátásokra. Beszámításra kerülnek a harmadik munkahelyen befizetett járulékok a CSED, illetve GYED összegébe? Hogyan számítható az ellátások összege a fenti esetben? Hogyan informálódhat az igénylő a CSED, ezt követően a GYED megállapított, konkrét számított összegének helyességéről? A munkavállaló részére kiküldött határozatban a megállapított összeg részletezése nem szerepel.
2. cikk / 26 Beteg gyermek miatti leszázalékoltatás
Kérdés:
Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?
3. cikk / 26 Ukrán biztosítási idő igazolása
Kérdés: Be tudja szerezni a biztosítási idő igazolását a munkáltató annak az új belépő munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya eddig Ukrajnában volt, amit egy kézzel írott ukrán nyelvű munkakönyvvel tud csak igazolni? A munkavállalónak két gyermeke van, az első Ukrajnában, a második már Magyarországon született. A dolgozó elmondása szerint a kisebbik gyermeke után Magyar-országon GYED-et kapott, ezt azonban semmilyen módon nem tudta eddig igazolni. Figyelembe vehető az ukrán előzmény a táppénz számításakor abban az esetben, ha valamilyen módon sikerül beszerezni az igazolást? A dolgozó rendelkezik magyar adóazonosítóval és tajszámmal.
4. cikk / 26 Munkaviszony megszűnése CSED, GYED alatt
Kérdés: Mi történik akkor, ha CSED vagy GYED alatt megszűnik a munkavállaló munkaviszonya? Ha a CSED alatt szűnik meg, akkor jár neki a GYED? Vagy ha a GYED igénylésekor még van munkaviszonya, és a GYED folyósítása alatt megszűnik a munkaviszony, akkor ez jár bármilyen változással? Ezekben az esetekben hogyan alakul az ellátások összege?
5. cikk / 26 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
6. cikk / 26 Apa GYED-e
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a közalkalmazottként dolgozó, magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez? A gyermek édesanyja egyéni vállalkozó, aki szünetelteti a vállalkozását?
7. cikk / 26 Második gyermek szülése
Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.
8. cikk / 26 1959-ben született személy nyugellátása
Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
9. cikk / 26 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Beleszámítanak a társadalombiztosítási kifizetőhely kötelező létesítésére előírt 100 fős létszámba az alkalmi munkavállalók? Hogyan kell létrehozni a kifizetőhelyet?
10. cikk / 26 Jogalap nélküli GYED visszakövetelése
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?