1098 cikk rendezése:
1. cikk / 1098 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.
2. cikk / 1098 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?
3. cikk / 1098 Kisadózó egyéni vállalkozó ellátásai
Kérdés: Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?
4. cikk / 1098 Korhatár előtti ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Kell arányosítani a kereseti korlátot abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. tulajdonosa is, 2025. május 2-től korhatár előtti ellátásban részesül? Végezhet munkát a tulajdonos a kft.-ben egyszerűsített foglalkoztatás keretében, és ha igen, akkor a keresete, illetve a részére kifizetett osztalék beleszámít a kereseti korlátba?
5. cikk / 1098 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Befolyásolja a kisadózó egyéni vállalkozó szüléshez kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásait, ha a vállalkozás a szülés után alkalmazott közreműködésével tovább működik és bevételt termel?
6. cikk / 1098 Járulékfizetés többes jogviszonyban
Kérdés: Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?
7. cikk / 1098 Családi pótlék keresőtevékenységet végző gyermek után
Kérdés: Érinti a szülő családi pótlékra jogosultságát, ha a nappali tagozatos középiskolai tanuló gyermeke hétvégeken dolgozik? Van valamilyen összeghatár a gyermek keresetére vonatkozóan? Létesíthet esetleg kisadózó egyéni vállalkozást a családi pótlék veszélyeztetése nélkül?
8. cikk / 1098 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű járulékfizetésre egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, akinek a költséghányada az eddigi 60 százalékról 80 százalékra nőtt, így csökkent a járulékalapja? A vállalkozó nyugdíj előtt áll, ezért szeretne magasabb összegű járulékot fizetni.
9. cikk / 1098 Szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell eljárni a szociális hozzájárulási adó felső határának számítása során abban az esetben, ha egy kft. tagja nagy összegű osztalékot vesz ki, és a tag egyidejűleg átalányadózó egyéni vállalkozóként is működik? Figyelembe vehető az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme ebben az esetben?
10. cikk / 1098 Heti 40 órás közszolgálati jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy kft. társas vállalkozóként közreműködő tagja abban az esetben, ha egy kormányhivatalnál létesített közszolgálati jogviszonyt, heti 40 órás munkaidőben, de nem 1101-es kóddal (munkaviszonyban álló dolgozóként), hanem 1103-as (közszolgálati, állami szolgálati) jogviszonykóddal került bejelentésre?
