Találati lista:
1. cikk / 222 CSED és GYED igénylése ismeretlen állampolgárságú gyermek után
Kérdés: Rendelkeznie kell magyar tajszámmal a biztosított gyermekének a CSED- és GYED-jogosultság elbírálásához? Az érintett angolai állampolgárságú munkavállaló rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a társaságnál munkaviszonyban, engedéllyel foglalkoztatott, mind a két ellátáshoz megvan a szükséges jogosultsági ideje, jelenleg is biztosított. A születési anyakönyvi kivonaton a gyermek ismeretlen állampolgárságú. A NEAK tájékoztatása alapján: A Magyarországon született, nem magyar állampolgárságú gyermeket születése után az állampolgársága szerinti államban kell anyakönyvezni, és az okmányokkal való ellátását, illetve a magyarországi lakóhely létesítését követően igényelhető a tajkártya. A szülők a fenti folyamatot nem kívánják lefolytatni, magyar tajszámot nem kívánnak igényelni az újszülöttnek. A kifizetőhely értelmezése szerint azonban ez nem befolyásolja a CSED- és GYED-ellátás folyósítását a biztosított részére még akkor sem, ha az ellátások igénylőlapja külön rubrikát tartalmaz a gyermek tajszámának feltüntetésére. Kizárólag az újszülött magyar egészségügyi szolgáltatásának igénybevételére lesz kihatással, a születést követő második hónap letelte után. Mi az eljárás ebben az esetben?
2. cikk / 222 Tb-kiskönyv
Kérdés: Le kell adnia a tb-kiskönyvét a kifizetőhely részére a 2026. január 8-án napi 8 órás munkaidőben belépett munkavállalónak, vagy valóban megszűnt a vezetési kötelezettség? Abban az esetben, ha a továbbiakban nem kell vezetni a kiskönyvet, mikor kell átadni a korábban leadott könyveket a többi dolgozó részére?
3. cikk / 222 Tb-kiskönyv
Kérdés: Foglalkoztatóként 2026-ban továbbra is kell vezetni a tb-kiskönyvet?
4. cikk / 222 Biztosítási előzmény adózási forma váltása esetén
Kérdés: Figyelembe vehető a kisadózás időszaka a munkaviszonyban igényelt pénzügyi ellátásokra való jogosultság megállapítása során biztosítási előzményként abban az esetben, ha a Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózási formát vált, vagy csak vállalkozóként áll fenn a folyamatos biztosítási jogviszony? Változik a helyzet abban az esetben, ha nem a vállalkozó dönt a váltásról, hanem főállású munkaviszony létesítése miatt kikerül a Kata-tv. hatálya alól?
5. cikk / 222 Betegszabadság és egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai kifizetésére vonatkozó ügyintézési határidő
Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?
6. cikk / 222 Rokkantsági ellátásban részesülő férfi öregségi nyugdíjkorhatárának betöltése
Kérdés: Hogyan változik az ellátás összege a nyugdíjkorhatár elérésekor annak a jelenleg 55 éves férfinak, aki egy éve rokkantsági ellátásban részesül, és jelenleg 4 órás munkaviszonyban dolgozik? A 4 órás jogviszony miatt lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíja, mint a rokkantsági ellátás? Esetleg a 65. életév betöltése után is maradhat a rokkantsági ellátás folyósítása, ha az kedvezőbb összegű?
7. cikk / 222 Ekhós jövedelem
Kérdés:
Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?
8. cikk / 222 Egészségbiztosítási ellátás örökbefogadás esetén
Kérdés: 2025. szeptember 22-től 2025. október 24. között milyen jogcímen lehet távol a munkahelyéről az a munkavállaló, aki örökbe szeretne fogadni egy pár hetes kisbabát, ezért 2025. szeptember 22-én három napra befekszik a gyermek mellé a kórházba, majd határozat alapján hazaviszi, de október 24-ig még nem fogadhatja örökbe? Jogosult lehet ebben az időszakban bármilyen egészségbiztosítási ellátásra a munkavállaló, vagy ez csak a végleges határozat birtokában igényelhető? Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének j) pontja 10 napra mentesíti a munkavállalót a munkavégzés alól az örökbefogadás előkészítése időszakában, ez azonban nem fedi le a teljes időszakot.
9. cikk / 222 Tévesen kifizetett egészségbiztosítási ellátás
Kérdés: Visszakérhető a munkavállalótól a helytelenül kifizetett ellátás, és ha igen, hány százalékban az alábbi esetben? Egy önkormányzati fenntartású bölcsődében egy közalkalmazott dolgozónak 2022-ben munkahelyi üzemi balesete volt, melyet az intézményvezető elismert, és a Magyar Államkincstár 100 százalékos táppénzt számolt el a keresőképtelenség idejére. 2025-ben a kormányhivatal egészségbiztosítási főosztálya újra vizsgálta az ügyet, és az intézménnyel visszafizetteti a táppénz összegét, mert megítélésük szerint nem volt jogos a 100 százalékos kifizetés.
10. cikk / 222 E-tb-kiskönyv
Kérdés: Mit kell tudni a bevezetésre kerülő elektronikus tb-kiskönyvről? Milyen feladataik vannak a munkáltatóknak ezzel kapcsolatban?
