8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Tag egyéni járulékainak elszámolása
Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
2. cikk / 8 Szabadalom értékesítése
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
3. cikk / 8 Munkavállaló javára kötött életbiztosítás
Kérdés: Elszámolható-e költségként a biztosítási díj, és adómentes juttatásnak tekinthető-e abban az esetben, ha egy cég alkalmazottjára teljes életre szóló, nyílt végű, kockázati életbiztosítást (teljes életre szóló befektetési alapokkal rendelkező életbiztosítás) kötött, melynek haláleseti kedvezményezettje a biztosított törvényes örököse? Később a szerződés átköthető, visszavásárolható stb. Milyen adókötelezettség keletkezik, ha a magánszemély a biztosításból esetileg vagy rendszeresen pénzt von ki?
4. cikk / 8 Tanulmányi támogatás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a cégnek, amely tanulmányi szerződést kötött egy első diplomáját szerző nappali tagozatos főiskolai hallgatóval, akinek havi 70 000 forint összegű tanulmányi támogatást fizetnek? Meg kell-e fizetni a munkaadói és a munkavállalói járulékot, tekintettel arra, hogy a megállapodás szerint a főiskola elvégzése után a cég munkaviszonyban foglalkoztatja a támogatott tanulót?
5. cikk / 8 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
6. cikk / 8 Versenybírók díjazásának közterhei
Kérdés: Egy községi sportegyesület labdarúgó-szakosztályának mérkőzéseit vezető versenybírók díjazást kapnak. Az elszámolást ők hozzák, amelyben versenybírói működési költség, illetve utazási költségtérítés szerepel. Hogyan kell ezeket a kifizetéseket szabályosan elszámolni?
7. cikk / 8 Tanulmányi szerződés költségeinek közterhei
Kérdés: Egy bt. volt munkavállalójával – aki jelenleg nappali tagozatos hallgató – tanulmányi szerződést kötött, és tanulmányi támogatásként havi 50 000 forintot juttat számára. Milyen járulékot kell a munkáltatónak fizetnie, és mit kell levonni a hallgatótól?
8. cikk / 8 Mérkőzésvezető részére kifizetett díjazás közterhei
Kérdés: Kell-e, és milyen járulékot, hozzájárulást fizetni a sportegyesületnek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező játékvezető részére egyszeri alkalommal kifizetett bírói díj (4500 forint/alkalom) után?
