Megállapodás nyugdíjszolgáltatásra

Kérdés: Mi az a legkisebb összeg, amelynek alapulvételével megállapodást lehet kötni a nyugellátás biztosítása érdekében, ha az érintett személy jelenleg nem dolgozik, csak a gyermeke támogatja havonta egy csekély összeggel?
Részlet a válaszából: […] ...a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a biztosítás nem terjed ki rá, vagy a biztosítása szünetel, nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] ...Az erre vonatkozó igazolás tehát teljesen érdektelen.A letelepedési engedéllyel rendelkező személy a Tbj-tv. alkalmazásában belföldinek minősül, és biztosítás (vagy egyéb egészségügyi szolgáltatással járó ellátás, státusz) hiányában a Tbj-tv. 39...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyarország mint forrásország által kivethető adó legmagasabb mértékét. Az Art. 4. számú melléklete tartalmazza a külföldiek belföldi kifizetőtől származó, adó- és adóelőleg-levonási kötelezettség alá eső belföldről származó jövedelmeire – közöttük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja szerint külföldi kiküldetésnek tekinthető a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: 2014-ben meg lehet váltani a nyugdíjhoz hiányzó éveket?
Részlet a válaszából: […] ...idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást belföldi nagykorú természetes személy köthet, feltéve hogy nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Kanadában dolgozó kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Biztosított-e Magyarországon egy belföldi székhelyű kft. ügyvezető tagja abban az időszakban, amely alatt Kanadában munkaviszony keretében dolgozik? A tag belföldi állandó lakcímmel rendelkezik, de Kanadában határozatlan idejű biztosítása van, hónapokat tölt ott, és ez alatt az idő alatt a társaság nem működik, személyes közreműködés nincs. A kanadai munkáltató igazolást ad a munkaviszonyról.
Részlet a válaszából: […] A Kanadában munkaviszonyban töltött időszak alatt a magyar kft. ügyvezetője nem mentesül a magyar társadalombiztosítási kötelezettségek alól. Kanadával ugyan létezik szociális biztonsági egyezményünk (2003. évi LXIX. tv.), ez azonban – a közösségi koordinációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatási helyét az alapján kell meghatározni, hogy a magánszemély díjazását a székhely számolja-e el vagy a telephely. Ha a belföldi illetőségű magánszemélyt a belföldi székhely a külföldi telephely vállalkozási tevékenységének végzéséhez küldi ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...LXXIX. törvény)szabályait, a koreai állampolgárságú személy a magyar társadalombiztosításhatálya alá tartozik, ennek következtében a belföldi székhelyű társaságMagyarországon járulékfizetéssel tartozik utána. Az egyezmény ugyanis aszociális biztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...12 hónapos időtartamon belül a másik államban, és a díjazástolyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nembelföldi illetőségű a másik államban, és a díjazást nem a munkáltatónak a másikállamban lévő telephelye vagy állandó bázisa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokalkalmazásával terhel adóelőleg. Ehhez első lépésként meg kell nézni, hogy amagyar szja-szabályok szerint itthon belföldi vagy külföldi illetőségűnekminősül-e a magánszemély. Az Szja-tv. szerint a belföldi illetőségűeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
1
2