1. cikk / 243 Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja
2. cikk / 243 Munkavállaló által kezdeményezett felszámolási eljárás
3. cikk / 243 Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme
4. cikk / 243 Külföldi ügyvezetők bejelentése
Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
5. cikk / 243 Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg
Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?
6. cikk / 243 Ügyvezető egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonya
7. cikk / 243 Új belépő távolmaradása
8. cikk / 243 Egyszemélyes kft. tagjának külföldi munkaviszonya
9. cikk / 243 Több munkáltatóval létesített munkaviszony keretében végzett munka
Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?
10. cikk / 243 Panasztörvény bevezetése
Milyen kötelezettségei vannak egy munkaviszonyban álló munkavállalókat is foglalkoztató kft.-nek a Panasz-tv. hatálybalépésével kapcsolatban? Milyen határidővel kell bevezetni az intézkedéseket?