13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély
Kérdés: Milyen támogatást tud igénybe venni az az egyedül élő nyugdíjas személy, aki a folyamatos áremelkedések miatt előreláthatóan nem tud majd megélni a nyugdíjából?
2. cikk / 13 Kompenzáció
Kérdés: Ki jogosult a költségvetési szervek és a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2021. évben járó kompenzációjára?
3. cikk / 13 Kivételes nyugdíjemelés és egyszeri segély
Kérdés: Milyen támogatást igényelhet nyugdíja kiegészítéseként egy 73 éves öregségi nyugdíjas személy, aki egyedül él, és az alacsony ellátásából nem tud megélni?
4. cikk / 13 Méltányossági nyugdíjemelés, egyszeri segély
Kérdés: Kérhető a munkabérelőleghez hasonlóan nyugdíjelőleg is abban az esetben, ha a jogosult egy váratlan kiadás miatt átmeneti anyagi nehézségekkel küszködik?
5. cikk / 13 Méltányossági nyugdíjemelés és egyszeri segély
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az öregségi nyugdíjban részesülő 70 éves személynek, akinek jelentősen megromlott az egészségi állapota, megnövekedtek a kiadásai, és emiatt a nyugdíja már nem fedezi a megélhetési költségeit?
6. cikk / 13 Alacsony összegű nyugdíj kiegészítése
Kérdés: Milyen támogatást vehet igénybe a nyugdíja kiegészítésére egy jelenleg 66 éves nyugdíjas, aki havi 54 000 forint ellátást kap, januárban mindkét lábát amputálták, amely után a kórházzal szerződésben álló szociális otthonba került, ezért a nyugdíját az intézmény tulajdonosának utalják, az ápolási díj viszont havi 100 ezer forint, ezért a hiányzó összeg miatt csak csökkentett ellátást kap? Az érintettnek közvetlen hozzátartozója nincs, semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, korábban egy présház volt az otthona, időnként az unokatestvére támogatja.
7. cikk / 13 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
8. cikk / 13 Titoktartási díj közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
9. cikk / 13 Örökös jogosultságai, kötelezettségei a munkavállaló halála esetén
Kérdés: Milyen jogosultságai, illetve kötelezettsége vannak az örökösnek a munkavállaló halála esetén?
10. cikk / 13 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
