8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély
Kérdés: Milyen támogatást tud igénybe venni az az egyedül élő nyugdíjas személy, aki a folyamatos áremelkedések miatt előreláthatóan nem tud majd megélni a nyugdíjából?
2. cikk / 8 Kompenzáció
Kérdés: Ki jogosult a költségvetési szervek és a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2021. évben járó kompenzációjára?
3. cikk / 8 Kivételes nyugdíjemelés és egyszeri segély
Kérdés: Milyen támogatást igényelhet nyugdíja kiegészítéseként egy 73 éves öregségi nyugdíjas személy, aki egyedül él, és az alacsony ellátásából nem tud megélni?
4. cikk / 8 Méltányossági nyugdíjemelés, egyszeri segély
Kérdés: Kérhető a munkabérelőleghez hasonlóan nyugdíjelőleg is abban az esetben, ha a jogosult egy váratlan kiadás miatt átmeneti anyagi nehézségekkel küszködik?
5. cikk / 8 Méltányossági nyugdíjemelés és egyszeri segély
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az öregségi nyugdíjban részesülő 70 éves személynek, akinek jelentősen megromlott az egészségi állapota, megnövekedtek a kiadásai, és emiatt a nyugdíja már nem fedezi a megélhetési költségeit?
6. cikk / 8 Alacsony összegű nyugdíj kiegészítése
Kérdés: Milyen támogatást vehet igénybe a nyugdíja kiegészítésére egy jelenleg 66 éves nyugdíjas, aki havi 54 000 forint ellátást kap, januárban mindkét lábát amputálták, amely után a kórházzal szerződésben álló szociális otthonba került, ezért a nyugdíját az intézmény tulajdonosának utalják, az ápolási díj viszont havi 100 ezer forint, ezért a hiányzó összeg miatt csak csökkentett ellátást kap? Az érintettnek közvetlen hozzátartozója nincs, semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, korábban egy présház volt az otthona, időnként az unokatestvére támogatja.
7. cikk / 8 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
8. cikk / 8 11 százalékos egészségbiztosítási járulék
Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?