Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai

Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontja szerint a saját jogú nyugdíjas személy nem minősül biztosítottnak, ezért a munkaviszonyból származó jövedelmét nem terheli nyugdíjjárulék, illetve egészségbiztosítási járulék. Ezzel párhuzamosan a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Cafeteria és a munkabérletiltás

Kérdés: Letiltási alapot képeznek a bérként adózó juttatások, illetve a bérként adózó költségtérítések (pl. albérleti támogatás, adóköteles útiköltség-térítés) 2019. január 1. után? Van valamilyen különleges szabály a végrehajtást szabályozó törvényekben ezekre az esetekre?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő, abból a külön normaszövegben szabályozott kötelező érvényű levonással teljesített adónak, egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. A hangsúly a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Egészségpénztári adomány

Kérdés: Adómentes juttatásnak minősül a 2019. január hónapban átutalt egészségpénztári adomány abban az esetben, ha a foglalkoztató 2018. évben minden hónapban fizetett dolgozónként 5000 forint értékben ilyen juttatást? Hogyan változik az adomány adózása 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] ...1,5 százalék szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett.A magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, valamint másfél százalék munkaerőpiaci járulék terheli. A magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: 2019-től bérként adózik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás. Van értelme ezzel a megemelkedett adóteherrel önkéntes pénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalónak, vagy egyszerűbb bérként kifizetni a pluszjuttatást?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásként 40,71 százalék közterhet kellett megfizetni.A munkavállalónak 15 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot kell fizetnie, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Letiltás szabályai

Kérdés: Melyek a közös és melyek az eltérő szabályai a munkabérből, a táppénzből és a nyugdíjból való letiltásnak?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő, abból a külön normaszövegben szabályozott kötelező érvényű levonással teljesített adónak, egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad. A hangsúly a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Bérleti díj közterhei

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy megfizesse a 10 százalékos nyugdíjjárulékot a hosszú távra kiadott lakásai bérleti díjából származó jövedelme után az a magánszemély, aki egyébként egy vállalkozásban dolgozik munkaviszonyban, és bejelentése a garantált bérminimum összegének megfelelő havi munkabérrel történik?
Részlet a válaszából: […] ...lehetővé, hogy bárki is magánszemélyként a nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó jövedelme után önként nyugdíjjárulék fizetését vállalja.Megállapodás alapján a Tbj-tv. 34-35. §-ai alapján lehet ugyan önkéntes döntéssel havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás

Kérdés: Hogyan teljesíthető a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...évi CXCIV. tv. 48. §-a azonban megváltoztatta ezt arendelkezést, és a 2012. január 1-jén hatályba lépett szövegben már kizárólag anyugdíjjárulékot szerepelteti, magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem. Ez pedig aztjelenti, hogy a továbbiakban nem különül el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] ...szerinta 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 4 százalékos természetbeniegészségbiztosítási és 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 30százalékát el nem érő díjazás esetén 27 százalékos egészségügyi hozzájárulástkell megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Megbízott ügyvezető juttatásai

Kérdés: Juttatható-e melegétkezési utalvány, valamint egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetőnek? Amennyiben igen, milyen jövedelemnek minősülnek és milyen közteher-fizetési kötelezettség alá esnek ezek a juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell a 7,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piacijárulékot, továbbá a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot megfizetnie, míg amegbízó céget 27 százalékos társadalombiztosítási járulék terheli. (Ezek ajuttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Pályakezdőnek nem minősülő személy belépése magánnyugdíjpénztárba

Kérdés: Mit kell tennie annak a munkavállalónak, akinek pályakezdőként nem volt kötelező belépnie magánnyugdíjpénztárba, de most szeretné ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...címét, pénzforgalmi számlájának számát. Abejelentési kötelezettségnek azért van jelentősége, mert a belépő a taggáválása után a nyugdíjjárulék egy részét már a választott magánnyugdíjpénztárbafizeti. A befizetéseket a pénztár névre szóló egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.
1
2