113 cikk rendezése:
1. cikk / 113 Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg
Kérdés:
Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?
2. cikk / 113 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 113 Külföldi biztosítási idő
Kérdés: Biztosításban töltött időnek minősül a magánbiztosítónál töltött időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül Hollandiában állt biztosítási jogviszonyban, amiről nem tudott igazolást benyújtani, de a munkáltató beszerezte az S041-es igazolást, amin leközölték a kötelező biztosítási státuszt, és a magánbiztosítónál töltött időszakot is? Az időszakok között nincs átfedés, a kötelező biztosítási státusz 2020. január 27-től 2020. szeptember 5-ig, a magánbiztosítónál töltött időszak 2020. november 2-től 2021. január 7-ig állt fenn. Figyelembe vehető a magánbiztosítás időszaka a munkavállaló által igényelt GYED-re való jogosultság elbírálása során?
4. cikk / 113 Jubileumi jutalom
Kérdés: Kifizetheti méltányossági alapon a 3 havi illetményt jubileumi jutalom címén a munkáltató annak a közalkalmazott munkavállalónak, aki 40 év jogosultsági ideje megszerzése után igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, a jogviszonya 2022. augusztus 31-én szűnik meg, és 2022. szeptember 19-én érte volna el a jutalomhoz szükséges 30 évet? A dolgozó 2022. április végéig szabadságát töltötte, az utolsó 4 hónapban pedig mentesült a munkavégzés alól.
5. cikk / 113 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
6. cikk / 113 Jubileumi jutalom I.
Kérdés: Ki kell fizetnie a munkáltatónak a 2021-es költségvetésbe be nem tervezett jubileumi jutalmat annak a dolgozójának, aki 2016-ban, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, 5 év jogosultsági időt igazolt a jubileumi jutalom tekintetében, 2021-ben viszont jelezte a munkáltató felé, hogy 2018-ban számára esedékes lett volna a 25 éves jubileumi jutalom kifizetése? A dolgozó a jubileumijutalom-jogosultság megállapításához további 20 év közalkalmazotti jogviszonyról mutatott be igazolást 2021. február hónapban, és a felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy 2018-ban a dolgozó valóban jogosulttá vált a 25 éves jubileumi jutalomra. Amennyiben ki kell fizetni a jutalmat, akkor a jelenlegi illetmény vagy az esedékesség napján érvényes illetmény alapján? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a közalkalmazott az esedékesség évében nem a jelenlegi munkáltatónál dolgozott? Követelheti ebben az esetben a volt munkáltatójától a jutalom kifizetését?
7. cikk / 113 Jubileumi jutalom II.
Kérdés: Vissza kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot egy szakképző intézményben dolgozó munkavállalónak, akinek a munkaviszonya 2020. december 28. napján nyugdíjazására tekintettel megszűnt, a megszűnés előtt a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján jubileumi jutalom kifizetésére került sor a kötelező közterhek megfizetése mellett, de a nyugdíjat 6 hónapra visszamenőleg, 2020. július 3. napjától igényelte? A munkáltató a munkabérre tekintettel elvégzi az önellenőrzést, a jubileumi jutalom tekintetében azonban kétségei merültek fel, hiszen annak kifizetése a nyugdíj időtartama alatt nem is lenne lehetséges, így annak kedvezményes járuléklevonására sem lenne lehetőség.
8. cikk / 113 Jubileumi jutalom
Kérdés: Ki kell fizetni a munkáltatónak a 2021-es költségvetésébe be nem tervezett jubileumi jutalmat az alábbi esetben? A dolgozó a 2016-os évben létesített közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltatóval, mely jelenleg is fennáll. A jogviszony létesítésekor leadott egy közalkalmazotti igazolást, mely 5 év jogosultsági időt igazolt a jubileumi jutalom tekintetében. A közalkalmazott 2021 februárjában jelezte a munkáltatónak, hogy 2018-ban számára esedékes lett volna a jubileumi jutalom kifizetése, és a jogosultság megállapításához további 20 év közalkalmazotti jogviszonyról az igazolást bemutatta. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a 2018-as évben a dolgozó valóban jogosulttá vált a 25 éves jubileumi jutalomra. Amennyiben ki kell fizetni a jutalmat, akkor a 2018. évi vagy az esedékesség napján érvényes illetményt kell figyelembe venni? Amennyiben nem a jelenlegi munkáltatónál dolgozott a közalkalmazott a 2018-as évben, követelheti-e volt (2018-as) munkáltatójától a jubileumi jutalom kifizetését, függetlenül attól, hogy a volt munkáltatónál rendelkezésre álltak-e a jogosultság igazolását alátámasztó dokumentumok a jogviszony fennállása alatt vagy sem? Köteles a volt munkáltató kifizetni a jutalmat, amennyiben csak a jogviszony megszűnését követően, a dolgozó utólag bemutatott igazolásai alapján realizálódott a jogosultság?
9. cikk / 113 Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatásának megtérítése-
Kérdés: Levonható a munkabérből, illetve a társadalombiztosítási ellátásokból a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának jogalap nélkül igényelt vagy vissza nem fizetett összege?
10. cikk / 113 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
