9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Kedvezményes nyugdíjban részesülő nő munkavállalása
Kérdés: Vállalhat félmunkaidős napközis tanítói állást szeptembertől egy egyházi iskolában az a nyugdíjban részesülő pedagógus, aki a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel részesül az ellátásban? Le kell mondania a nyugellátásról a munkavállalás miatt?
2. cikk / 9 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
3. cikk / 9 Öregségi nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Mennyi lehet a keresete annak a személynek, aki idén ősszel fogja betölteni a 60. életévét, de szolgálati nyugdíjasként 2 éve végleges öregségi nyugdíjasnak minősül a korkedvezményes évei és az akkori jogszabályok értelmében? Milyen jogviszony keretében érdemes munkát vállalnia?
4. cikk / 9 Komplex felülvizsgálatra váró munkavállaló kereseti korlátja
Kérdés: Mennyi lehet a keresete annak a munkavállalónak, aki részmunkaidős pedagógusként dolgozik, 2003 óta III. csoportos rokkantnyugdíjas, jelentkezett komplex felülvizsgálatra, de még nem hívták be?
5. cikk / 9 Nyugellátásban részesülő személyek munkavállalása 2010-től
Kérdés: 2010-től dolgozhat-e heti 2 órás részmunkaidőben egy 1948. szeptemberben született, 41 év szolgálati idővel rendelkező öregségi nyugdíjas munkavállaló, és ha igen, milyen feltételekkel? Milyen feltételekkel dolgozhatnak 2010-től az előrehozott öregségi nyugdíjban, a rokkantsági nyugdíjban, illetve a szociális járadékban részesülő személyek?
6. cikk / 9 Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként
Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
7. cikk / 9 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
8. cikk / 9 Öregségi nyugdíjas munkavállalók keresete
Kérdés: Öregségi nyugdíjkorhatára betöltése előtt kaphat-e a 69 000 forintos havi minimálbérnél magasabb összegű fizetést az a két nyugdíjas munkavállaló, akik közül az egyik 2007 novemberében, a másik 2008 októberében ment nyugdíjba, de továbbra is dolgozik? A minimálbér csak a heti 36 órát meghaladó munkaidőben dolgozó munkavállalóknak fizethető, vagy megkaphatják-e a részmunkaidőben dolgozó munkavállalók is?
9. cikk / 9 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?