Munkaidő csökkentésének hatásai


Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. május 5-én (150. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2576

[…] pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alap csökkenése hosszabb távon csökkenteni fogja a későbbiekben megállapítandó ellátások összegét. A munkaidő heti 32 órára történő csökkentése egyben azt is jelenti, hogy a többes jogviszonyban állók a további jogviszonyukban is kötelezetté válnak pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, ebből adódóan e jogviszonyukban is megilletik őket a pénzbeli ellátások, így például a táppénz. Erre vonatkozó igényüket az Eb-tv. 63. §-a alapján a kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónak kell elbírálnia, illetve az ellátásokat folyósítania. Az ehhez szükséges munkáltatói igazolásokat is ide kell benyújtani, amire célszerű felhívni a munkavállalók figyelmét. A nyugdíjas munkavállalók esetében a változás a 0,5 százalékos nyugdíjemeléshez szükséges 365 nap biztosításban töltött időt nem befolyásolja, hiszen a munkaviszonyban álló dolgozó biztosítása – függetlenül a munkaidőtől – folyamatosan fennáll. (Egészen más lenne a helyzet, amennyiben a cég fizetés nélküli szabadságra küldené a dolgozóit. Itt azonban nem erről van szó, hanem munkaidő-csökkentésről.) Ami a leendő nyugdíjasokat illeti, a munkaidő csökkenésének hatása kettős. Egyrészt a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem csökkenése miatt alacsonyabbá válik a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem. Ennek hatását azonban pontosan lehetetlen felmérni, hiszen ez csak egy év, miközben a nyugdíj számításánál 1988-tól veszik figyelembe a jövedelmeket. A szolgálati idő tekintetében viszont csak azokat éri hátrány, akik munkabére a minimálbért sem éri el. Nekik a szolgálati idejüket arányosan állapítják meg, azaz az adott időszakban szerzett szolgálati idejük úgy aránylik […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.