Meghatalmazás adóhatósági eljárások során

Kérdés: Valóban szükség van tanúkra a meghatalmazás hitelesítése érdekében abban az esetben, ha egy könyvelőirodát üzemeltető kft. ügyvezetője adó- és járulékellenőrzés során egy másik kft.-t képvisel? Az eljáró adóhatóság visszautasította a megbízó és a megbízott által is cégszerűen aláírt meghatalmazást a tanúk hiánya miatt, amit végül annak ellenére pótoltak, hogy véleményük szerint két jogi személy által kiállított meghatalmazás esetén nincs szükség tanúkra. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés konkrét megválaszolása előtt röviden összefoglaljuk a jogi személy adó- és járulékellenőrzése esetén felmerülő meghatalmazotti képviselet leglényegesebb szabályait. A jogi személy nevében eljáró meghatalmazott esetén az adóhatóság először is megvizsgálja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.
Kapcsolódó címke:

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a magyar kft.-vel fennálló vezető tisztségviselői jogviszonyát külföldi kiküldetésként kezelni. A?külföldi magánszemély a magyar kft. ügyvezetőjeként ugyanis az angol anyacégtől elkülönült, jogi önállósággal bíró magyar társasággal áll közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke: