13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Bíróság által megítélt kártérítés
Kérdés: Hogyan alakul a társadalombiztosításijárulék-, a személyijövedelemadó- és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt egy volt munkavállaló részére kompenzációskár-átalányt és késedelmi kamatot kell fizetnie a munkáltatónak?
2. cikk / 13 Munkavállaló kölcsöntartozásának átvállalása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkavállaló végrehajtó által megállapított kölcsöntartozásának egy részét a munkáltató elutalta a követelő cégnek? A hátralék a munkavállaló béréből havonta kerül levonásra a végrehajtó által megállapított sorrendben és összegben.
3. cikk / 13 Kölcsön kamata
Kérdés: Helyesen járt el az a társaság, amely egy magánszemélytől kapott kölcsön szerződésben megállapított kamatának összegét béren kívüli juttatásként számolta el, és a kamat 1,18-szoros összege után megfizette a személyi jövedelemadót és a 19,5 százalékos ehót is? A kamat összege megfelel a jegybanki alapkamatnak. A?kölcsönt adó magánszemély semmilyen jogviszonyban nem áll a társasággal, a felek teljesen függetlenek.
4. cikk / 13 Bíróság által megítélt kártérítés késedelmi kamatának alapja
Kérdés: A bíróság által megítélt kártérítés bruttó vagy nettó összege lesz az ítéletben szereplő késedelmi kamat alapja?
5. cikk / 13 Elmaradt munkabér és kamatai
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
6. cikk / 13 Jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel kifizetett juttatások
Kérdés: A munkaügyi bíróság egy 2011-ben jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkavállaló részére az elmaradt munkabér, valamint cafeteriajuttatás és a megszüntetés napjától a kifizetésig számolt kamatai, felmentési bér, végkielégítés, illetve az Mt. 100. §-ának (4) bekezdése alapján kárátalány megfizetésére kötelezte az alperest. Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a kamatok után? Elmaradt munkabérnek vagy kártérítésnek minősül a cafeteria címén megutalt juttatás, amelynek keretében korábban önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és étkezési hozzájárulásban részesült a munkavállaló?
7. cikk / 13 Kártérítés késedelmi kamatának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy volt munkavállaló részére a munkaviszony jogellenes megszüntetéséből adódóan elmaradt jövedelemre tekintettel a bíróság által megítélt kártérítési összeg késedelmi kamata után?
8. cikk / 13 Követelés értékesítésének közterhei
Kérdés: Milyen illeték-, szja- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezne a magánszemélynek, illetve a kifizetőnek abban az esetben, ha egy kft.-vel szemben fennálló követelését eladná egy másik kft.-nek, amelynek szintén van egy követelése ugyanazzal a céggel szemben, és amelynek a magánszemély a tagja?
9. cikk / 13 Bérletjuttatás elszámolása kilépő dolgozó esetén
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a 2006. év decemberében vásárolt 2007. évi helyi közlekedésibérlet-juttatást, beszámítható-e a 2006. évi 400 ezres keretbe, illetve ha nem, akkor hogyan kell elszámolni annak a dolgozónak fenti juttatását, aki 2007. február 15-én kilépett, és a munkáltatónak azt nyilatkozta, hogy az időarányos részt május, június hóban a cég számára megfizeti?
10. cikk / 13 Kamatkedvezményből származó jövedelem közterhei
Kérdés: Helyesen jár-e el az a kft., amely a munkavállalóinak adott kedvezményes kölcsön után a jegybanki alapkamat felét kéri kamatként, és a jegybanki alapkamat + 5 százalék mértékű kamatkedvezményre megfizeti a 44 százalékos személyi jövedelemadót és a 11 százalékos eho-t?