8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Beltag munkaviszonya
Kérdés: Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem kap, járulékot nem fizet.
2. cikk / 8 Kft. tagjának munkaviszonya
Kérdés: Dolgozhat 4 órás munkaviszonyban egy kft.-tag a saját cégében abban az esetben, ha máshol nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal?
3. cikk / 8 Kft. GYES-en lévő tagjának munkaviszonya
Kérdés: Dolgozhat 20 órás munkaviszonyban boltvezetőként egy kft. által üzemeltetett ABC-ben az az 50 százalékos tulajdonos tag, aki jelenleg GYES-en van, vagy meg kell fizetnie a főfoglalkozású társas vállalkozások tagjaira előírt járulékokat? A céget a GYES ideje alatt alakították a férjével, aki az ügyvezetői tevékenységet is ellátja. A tag a szülés előtt munkaviszonyban állt egy cégnél, ahonnan a GYED lejárta után kilépett.
4. cikk / 8 Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES alatt
Kérdés: Mentesül-e a betéti társaság beltagja a járulékfizetési kötelezettség alól a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt, ha munkaviszonnyal is rendelkezik, és ott heti 30 órában dolgozik?
5. cikk / 8 Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
6. cikk / 8 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
7. cikk / 8 Cseh állampolgárságú kft.-tag közterhei
Kérdés: Mikortól és milyen járulékfizetési kötelezettsége vannak annak a kft.-nek, amelynek egy munkaviszonyban foglalkoztatott magyar állampolgárságú, és egy tagi jogviszonyban közreműködő cseh állampolgárságú ügyvezetője van. A cseh állampolgárságú ügyvezető a cég többségi tulajdonosa, díjazást nem vesz ki. Mint külföldi állampolgár után a cég eddig semmiféle járulékot nem fizetett, igazolásuk van arról, hogy Csehországban, a saját cégében betöltött ügyvezetői állás után a járulékokat megfizetik utána.
8. cikk / 8 Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei
Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
