Beltag munkaviszonya

Kérdés: Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem kap, járulékot nem fizet.
Részlet a válaszából: […] ...meg kellene fizetni utána a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, a minimálbér alapulvételével 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a minimálbér 150 százalékának alapulvételével a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Külföldi továbbképzésen részt vevő ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonya a külfölditanulmányok ideje alatt, mint ahogy az sem derül ki, hogy ezért részesül-e atársaságtól támogatásban, díjazásban. Pontos információk hiányában az általunkvélelmezett lehetőségekre vonatkoztatva általánosságban tudjuk a választmegadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Kft. tagjainak jogállása

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszából: […] ...nem folytatnak, vagy az általuk végzetttevékenység nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget – mert pl. megbízásijogviszonyban díjazás nélkül történik -, abban az esetben nem kell, nem islehet őket biztosítottként bejelenteni. Ez akkor is így van, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Cseh állampolgárságú kft.-tag közterhei

Kérdés: Mikortól és milyen járulékfizetési kötelezettsége vannak annak a kft.-nek, amelynek egy munkaviszonyban foglalkoztatott magyar állampolgárságú, és egy tagi jogviszonyban közreműködő cseh állampolgárságú ügyvezetője van. A cseh állampolgárságú ügyvezető a cég többségi tulajdonosa, díjazást nem vesz ki. Mint külföldi állampolgár után a cég eddig semmiféle járulékot nem fizetett, igazolásuk van arról, hogy Csehországban, a saját cégében betöltött ügyvezetői állás után a járulékokat megfizetik utána.
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér alapulvételével a 29 százalékos társadalombiztosítási, valaminta 4 százalékos egészségbiztosítási és 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot meg kellfizetni [Tbj-tv. 27. § (1) és (2) bekezdései]. Természetesen a munkaviszonybanálló magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?
Részlet a válaszából: […] ...boncolgatása nélkül – sem fér kétség. A kérdésinkább az, hogy milyen jogviszony alapján kell biztosítottnak tekinteni őket,amely a nyugdíjas ügyvezető esetében válik különösen fajsúlyossá. Esetébenugyanis a jelentősen eltérő járulékmértékekre tekintettel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.