Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat kell alkalmazni az alábbiakban leírtak szerint.A Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem, evaadózó egyéni vállalkozó esetében az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Felsőfokú oktatási intézményben tanuló átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...utóbbi volt a helyes válasz a következőkre tekintettel. A Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja átalány­adózó egyéni vállalkozó esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása

Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
Részlet a válaszából: […] ...esetén jövedelméből 10 százaléknyugdíjjárulékot, 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint 1,5 százalékmunkaerő-piaci járulékot kell fizetnie. A magasabb járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy keresőtevékenysége

Kérdés: Vonatkoznak-e a jogszabályváltozások arra az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személyre, aki 2012 áprilisában tölti be a 62. életévét? Lehet-e kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó a juttatás megtartása mellett, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Változik-e valami az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után?
Részlet a válaszából: […]  Igen, az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személytis érintik a jogszabályváltozások. Az elsődleges változás a nyugdíjasstátuszban jelentkezik, hiszen a korhatár előtti nyugdíjak 2012. január 1-jétőlnem minősülnek nyugdíjnak, átalakulnak szociális,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...emelkedik. Az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalékot, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalékot tesz majd ki. Ezenkívül 2012-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Nappali tagozatos egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen gyakorisággal és mi alapján állapítja meg és vallja be a járulékait egy közép- vagy felsőfokú nappali tagozatos hallgató abban az esetben, ha nem átalányadózó, illetve ha átalányadózó egyéni vállalkozó? Kell-e valamilyen járulékot fizetni abban az esetben, ha nincs vállalkozói kivét?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó egyéni vállalkozóesetében az átalányban megállapított jövedelem a társadalombiztosítási járulék,a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint anyugdíjjárulék (tagdíj) alapja. Ez azt jelenti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozók biztosításával, járulékfizetésévelkapcsolatos szabályokat a Tbj-tv. tartalmazza. A kérdésből azt feltételezzük,hogy a vállalkozói igazolvány kiváltásával a vállalkozói tevékenységetfőfoglalkozásban kívánja végezni. (Az átmeneti járadékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: A tényleges kivét vagy az előző havi minimálbér után kell-e megfizetnie a járulékokat a főállású egyéni vállalkozónak? Mit jelent pontosan az Alkotmánybíróság 42/2007. (VI. 20.) AB határozata, amely szerint alkotmányellenes a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás, mivel nem biztosítja a kezdő egyéni vállalkozók részére a járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásainak – táppénz,gyermekgondozási díj, terhességi-gyermekágyi segély – összegét ugyanis amegelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapjátképező jövedelem naptári napi átlaga, illetve a napi átlagkereset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 2.

Kezdő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kezdő egyéni vállalkozónak meg kell-e fizetnie a 125 000 forint után a járulékokat? Amennyiben igen, mi lesz a táppénz alapja 2007-ben az esetleges megbetegedése esetén?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a biztosított egyéni vállalkozó azSzja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózóesetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább 125 000forint, 2007. január 1-jétől legalább 131 000 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.