Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot meg kell fizetnie. A biztosított pedig a járulékfizetési felső határ összegéig 8,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Temetési segély

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a munkáltató által nyújtott temetési segély összegét?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjbiztosítási, valamint 3 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulékot az éves felső határ – napi 10 700 forint, évi 3 905 500 forint – figyelembevételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...valamint a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot is.A nyugdíjjárulék levonásakor figyelembe kell venni a járulékfizetési felső határra vonatkozó szabályokat is. A 3 százalék megfizetése alól az egyetemista azért nem mentesül, mert a hallgatói jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.Tekintve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...– kivéve az Szja-tv. 69. §-ában szereplő természetbeni juttatást – azzal, hogy a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell megfizetni, mely jelenleg évi 3 905 500 forint, azaz napi 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...mellett a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg tagdíjat – az összevonásra vonatkozó szabályok figyelembevételével, az éves felső határ alapján – kell levonni. Egészségbiztosítási járulékot ebben az esetben nem kell vonni.A munkaviszonnyal nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem után a kifizetés időpontjában érvényes járulékmértékek [Tbj-tv. 18. § (5) bekezdés] és járulékfizetési felső határ [Tbj-tv. 24. § (2) bekezdés] figyelembevételével kell a járulékfizetési kötelezettséget megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató kötelezettsége. A biztosított az Art. 19/A. § (4) bekezdése alapján csak akkor igényelheti vissza a járulékfizetési felső határt meghaladóan levont egyéni járulékot (és csak ezt a járulékot!), ha azt a foglalkoztatójával nem számolta el év közben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.