Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...követően. Ebben az esetben a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni úgy, hogy a kifizetett díjból az adóelőleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazás kifizetése történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Temetési segély

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a munkáltató által nyújtott temetési segély összegét?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, amellyel szemben költségelszámolásra még bizonylattal sincs lehetőség. A bevételből a kifizetőnek le kell vonnia az adóelőleget. A foglalkoztatónak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján juttatott személyijövedelemadó-alap után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező személy biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak az egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező nappali tagozatos egyetemi hallgatónak, aki számlát bocsát ki jövedelemszerző szellemi tevékenysége kapcsán? A bevétellel szemben költségeket számol el.
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a személyijövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Árfolyamveszteség kompenzációja

Kérdés: Munkatársunk 2001 májusától 2002 októberéig cégünk alkalmazásában állt. Munkaszerződésében munkabére USD-ben lett megállapítva. Minden hónap végén társaságunk a hivatalos MNB-középárfolyamon számította át forintra az esedékes munkabért. Az USD árfolyamának esése nyomán munkatársunk fizetése forintban folyamatosan csökkent. A fenti, 2001. és 2002. évi árfolyamveszteséget társaságunk 2003. január 20-án forintban kompenzálta, és 2001. és 2002. évi jutalmát szintén forintban fizette ki. 2002. november 1. óta volt munkatársunk külföldön (Svájc) dolgozik egy svájci társaság állandó alkalmazottjaként. Ettől az időponttól kezdve volt munkatársunk Magyarországon megfizeti a kötelező 11 százalék egészségbiztosítási járulékot az aktuális minimálbér összegét alapul véve. A 2003. január 20-i kifizetésekből milyen, és mekkora mértékű adókat, járulékokat kell társaságunknak levonnia és megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...alá.A kifizetett jövedelemből a 2003-ban hatályos Szja-tv. alapján kell a munkavállalóra vonatkozó, nem rendszeres jövedelem adóelőleg-megállapítási szabályai szerint megállapítani és levonni. Az Ftv. alapján a magánszemélytől egy százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés alapján kifizetett jövedelem az összevont adóalap része, így a kifizetőnek az adózó nyilatkozata alapján a díjazásból szja-előleget kell vonni. Az Szja-tv. szerint az összevont adóalap adóját csökkenti a szellemi tevékenységet folytató magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényben meghatározott mértékű, illetőleg ha az állami végkielégítés, akkor annak az egy hónapra eső részét és a levont adóelőlegnek az ehhez kapcsolódó részét annyiszor kell a kifizetés évében jövedelemként, illetve levont adóelőlegként figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.