Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell megállapítania és levonnia....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett jövedelem után alapesetben a külföldi vállalkozás köteles a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot megállapítani, levonni. A külföldi vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Nyugdíj felülvizsgálata

Kérdés: Felülvizsgálhatják-e visszamenőleg annak a nyugdíjasnak a jogosultságát, aki 1987-ben Németországba távozott, ahol azonnal megkapta a német állampolgárságot, állandó lakcímmel, és havi 800 euró nyugdíjra vált jogosulttá, amelyet most 600-ra csökkentettek, mert kiderült, hogy megmaradt a magyar állampolgársága is, Magyarországon ideiglenes lakcímmel rendelkezik, és havi 50 000 forint nyugellátásban részesül? Érvényes-e ebben az esetben is az 5 éves elévülési idő? Visszakérheti-e a hatóság az esetleg jogtalanul felvett ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...elég információt ahhoz, hogy konkrét választ tudjunk adni rá.Mindazonáltal általánosságban elmondható, hogy a németországi nyugdíjmegállapításakor valószínű, hogy figyelembe vettek olyan szolgálati időket vagyjövedelmeket, amelyet a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Magyar cég külföldi állampolgárságú képviselőjének jogállása

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak arra a társaságra, amely németországi képviseletére egy Németországban élő német állampolgárságú nyugdíjas személyt kíván megbízni?
Részlet a válaszából: […] Csak általánosságban tudjuk a választ megadni, mivel akérdésből nem egyértelműen derül ki az a lényeges körülmény, hogy milyenjogviszony – munkaviszony vagy megbízási jogviszony – keretében kívánják aszóban forgó személyt foglalkoztatni. A munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Német állampolgárságú ügyvezető bejelentése

Kérdés: Egy társaság német, de Németországban nem az általános szabályok szerint biztosított, tehát E 101-es igazolással nem rendelkező ügyvezetője, mint vezető tisztségviselő részére a taggyűlés meghatározott összegű tiszteletdíjat hagyott jóvá, melyhez kapcsolódóan minden járulékot megfizetett. A kifizetés napjával a bejelentés, a kifizetést követő napon pedig a kijelentés megtörtént. Hogyan kell szerepeltetni ezt a havi bevallásban, illetve a NYENYI-jelentésben, melyikben milyen időszakot kell feltüntetni? Milyen ellátásban részesülhet ez a német személy, aki Magyarországon évente 10-12 napot tartózkodik?
Részlet a válaszából: […] ...irányulójogviszonyban álló személy (idetartozik a választott tisztségviselő is)biztosítási kötelezettségét – amennyiben a díjazásra nem havi rendszerességgel,hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Német állampolgárságú nyugdíjas kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Van-e járulékfizetési, illetve bejelentési kötelezettség egy német-magyar kft. német állampolgárságú többségi tulajdonos tagjával kapcsolatban, aki Németországban nyugdíjas? A tag a kft.-ben az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...részesedéssel rendelkező, személyesen közreműködő tagról, teháttársas vállalkozóról van szó, aki EGT-tagállamból nyugdíjban részesül, tehátkiegészítő tevékenységet folytatónak minősül.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.

Német állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kell-e a német állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezető igazgatói teendőkért kapott díjazás után társadalombiztosítási járulékot, ehót, munkaadói járulékot fizetni, illetve nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot vonni és fizetni abban az esetben, ha a magánszemély Németországban biztosított és ezt az E101-es nyomtatványon igazolta?
Részlet a válaszából: […] ...után meg kell fizetni aszázalékos ehót. Abban az esetben, ha az ügyvezetői teendők ellátásamunkaviszony keretében történik, a kifizetett díjazás után meg kell fizetni a 3százalék munkaadói és az 1 százalék munkavállalói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] ...eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát. E feltétel, tekintettel a havi 75 ezer forintos díjazásra, kétségtelenül teljesül, tehát az érintett a már említett jogszabályi hely alapján biztosított.Ezt az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Német állampolgárságú tag jogviszonya

Kérdés: 2004-től az eva hatálya alá tartozó magyar közkereseti társaság két tagjának egyike tartózkodási engedéllyel rendelkező német állampolgár, aki tartós magyarországi életvitelre rendezkedett be. A társaságnak, illetve a tagnak kell-e, vagy lehet-e, és milyen mértékű tb-, illetve egyéni járulékot fizetni a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, egyéb jogviszonnyal nem rendelkező német állampolgárságú tag vonatkozásában? A feleségre, mint eltartott hozzátartozóra kiterjed-e a biztosítás? Hogyan néz ki az eho? A társaság tagjai év közben jövedelmet nem vesznek fel, az adózott eredményt osztják el.
Részlet a válaszából: […] ...hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével meg kell utána fizetni a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot. Emellett a jogviszonya tartamára le kell róni a havi 3450...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...a járulék alapja a tényleges jövedelem, ami után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8 százalék nyugdíjjárulékot, tehát a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot nem, ha Ausztriában vagy Németországban egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.