Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kell elbírálni és megállapítani. A pénzbeli ellátások összegének megállapításához a biztosított személyijövedelemadó-előleg alapját képező jövedelmét kell figyelembe venni (Eb-tv. 39/A §). Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének c)-d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése érelmében szociálishozzájárulásiadó-alapot képez. Így az e körbe tartozó egyéb jövedelem után is meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem, amely a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 2. alpontja alapján járulékalapot képez. A jogszabály alapján, amennyiben nincs az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vehető jövedelem, akkor járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a bérbeadó magánszemélynek kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított 16 százalék adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie. A lakóingatlan bérbeadásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Osztalék ehója

Kérdés: Mikor és kinek kell bevallani, illetve befizetni az ehót abban az esetben, ha egy cég 2009-ben osztalékelőleget fizetett ki a tulajdonosoknak, amely nem képezte eho alapját, az év végi beszámolóban megállapított osztalék összege azonban megegyezett az előleg összegével, amely miatt az egyik tulajdonosnak már keletkezett fizetési kötelezettsége? A 450 000 forint hozzájárulás-fizetési felső határt ebben az esetben a 2010. vagy a 2009. évben megfizetett hozzájárulásnál kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv.szerint a jelzett esetben a százalékos egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnekkell levonnia, és az általános szabályok szerint bevallania és megfizetnie.A 450 ezerforintos határ megállapításánál az adóévben megszerzett jövedelmeket, illetvemegfizetett járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta.Az Szja-tv. 66. § (1) bekezdése alapján a magánszemélyosztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. Ebbőlegyértelműen következik, hogy az osztalékjövedelemnek adómentesnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Szolidaritási adó

Kérdés: Kell-e majd szolidaritási adót fizetni a nyugdíjasoknak is?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékfizetési felső határt meghaladó jövedelemrészt nyugdíjasesetén is terheli a különadó-fizetési kötelezettség.A különadó előlegét a személyi jövedelemadóhoz hasonlóanlevonja a munkáltató, kifizető. Ha a kifizető nem von le különadó-előleget,akkor azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama ésfeltétele is módosult. E szerint ha a hitelt – részben vagy egészben -gyermekvállalás mellett, úgynevezett megelőlegező kölcsönként vették fel(vagyis több gyermekre, mint amennyi már megvolt), az adókedvezményt a törlesztésmegkezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Eva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozó jövedelme

Kérdés: Eva-tv. hatálya alá tartozó, 36 órás munkaviszonnyal rendelkező vállalkozó jövedelmét kizárólag osztalékként kívánja felvenni. Megteheti-e ezt, és hogyan történik a közterhek levonása és fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó járulékbevallási és megfizetési kötelezettségének – tekintettel az Art. előírásaira is – az Eva-tv.-ben az eva (evaelőleg) megfizetésére és bevallására meghatározott időpontban tesz eleget. Eszerint a fent említett járulékalap után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.