Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem a Szocho-tv. 1. §-ának (1) bekezdése érelmében szociálishozzájárulásiadó-alapot képez. Így az e körbe tartozó egyéb jövedelem után is meg kell fizetnie a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Adófizetési felső határ

Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján az osztalék után a szociális hozzájárulási adót legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni, azzal, hogy ezt az adóalapot több tétel is csökkenti.Ezek egyike a törvény 1. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A Szoc-tv. 4. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. § (3) bekezdés d) pontja szerint amagánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származójövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származójövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Szolidaritási adó

Kérdés: Kell-e majd szolidaritási adót fizetni a nyugdíjasoknak is?
Részlet a válaszából: […] A különadót vagy másképp szolidaritási adót a magánszemélyekaz összevont adóalapba tartozó, 2007. január 1-jét követően megszerzettjövedelmek után fizetik. Az adó alapjába beletartozik az önálló, a nem önállóés az egyéb forrásból származó jövedelem is. Az adóalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] A könnyebb érthetőség kedvéért címszavakba szedtük aszemélyi jövedelemadózást érintő lényeges és kevésbé lényeges változásokat.AdótáblaA személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás, hogyaz adótábla kétkulcsossá válik. A 26 százalékos (eddig középső)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.