START-kártya kedvezmény igénybevétele nyári szünidő alatt munkát végző hallgatók esetében

Kérdés: Társas vállalkozás a nyári szünidő ideje alatt főiskolásokat, illetve egyetemi hallgatókat alkalmaz nehéz fizikai munkára. Igénybe vehetők-e ezzel összefüggésben a START-kártya által nyújtott kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatót a pályakezdő fiatal foglalkoztatásánakidőtartamára a START-kártya érvényességi idején belül illetik meg a Fog-tv.-benmeghatározott kedvezmények (tételes eho alóli mentesség: a 29 + 3 százalékosjárulék helyett a 15, illetve 25 százalékos járulék fizetése),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] A közteher-viselési kötelezettséget a diákok esetében is elsősorbana munkavégzésre irányuló jogviszony minősítése határozza meg. A középiskolásdiákok foglalkoztatása megvalósulhat munkaviszony, megbízási jogviszony,illetve vállalkozási jellegű jogviszony keretében.Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkaidő mérhető, a foglalkoztatásra munkaviszonyban – mely esetben nem nélkülözhető az írásbeli szerződés – kerül sor. Ebben az esetben fennáll a biztosítási kötelezettség, és a munkaadó a Tbj-tv. 4. § a) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek foglalkoztatása

Kérdés: Egy mérnöki szolgáltatást nyújtó cég a tervezési munkákhoz tervezőmérnökök és szakértők munkáját veszi igénybe. Ezek a szakértők adószámmal rendelkeznek (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szabad szellemi foglalkozású magánszemélyek), akik számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, illetve heti 36 órát elérő munkaviszony mellett munkát végzők. – A kifizetőnek a vállalkozási díjból (10 százalék költséghányad figyelembevételével) milyen levonási kötelezettségei vannak? (Egyéni járulékok, szja stb.) – Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a céget? – A szerződés megbízási vagy vállalkozási?
Részlet a válaszából: […] Bár a szerződés tartalmának az ismerete nélkül nehéz azt minősíteni, a kérdésben elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a cég és a szakértők között vállalkozási jogviszony jött létre. Társadalombiztosítási szempontból azonban – mivel az érintett természetes személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Szövetkezeti nyugdíjas tag jövedelme

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy szövetkezeti nyugdíjas tag havibére után?
Részlet a válaszából: […] A szövetkezeti tagsági viszony önmagában nem alapoz meg társadalombiztosítási jogviszonyt. A szövetkezet tagjára csak akkor terjed ki a biztosítás, ha a szövetkezettel valamilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt (munkaviszonyt, vállalkozási jellegű jogviszonyt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya nem terjed ki a bedolgozói jogviszonyra – bár rendelkezéseit figyelembe kell venni a díjazás kifizetésére és az abból való levonásra, a munkavállaló kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kártérítésre, a felek munkaügyi jogvitájára, a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Új alapítású szövetkezet tagjainak, alkalmazottainak biztosítása

Kérdés: Hogyan biztosítottak, és milyen jogszabályok alapján fizetnek járulékot egy 2003-ban alakult szövetkezet tagjai? Az alkalmazottak esetében a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban néhány szó a szövetkezetekről.Az új Szöv-tv. szerint a szövetkezet: az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Helyi újság készítését végző bt. rendszeresen alkalmaz külső munkatársakat megbízási szerződéssel, illetve szórólapok terjesztésével iskolásokat bíz meg. Milyen járulékokat kell levonni és fizetni a megbízottak részére kifizetett járandóság után?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerint biztosított a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében – többek között – megbízási szerződés alapján, illetőleg egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Fizikai munkavégzés megbízási jogviszonyban

Kérdés: A Tbj-tv. melyik rendelkezése tiltja a fizikai dolgozó megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatását?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási jogviszony ún. "másodlagos" jogviszony, amit az alapjául szolgáló – munkavégzésre irányuló – jogviszonyt hoz létre. Ebből eredően a társadalombiztosítási törvény nem avatkozik a felek kapcsolatába, hanem a közöttük megvalósult jogviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozók körét a Tbj-tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg. E felsorolásban valóban hiába keressük az adószámos magánszemélyeket, mivel ők nem tekinthetők egyéni vállalkozónak.Az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.