280 cikk rendezése:
1. cikk / 280 Többes jogviszonyú vállalkozó minimumközterhe
Kérdés: Mentesül továbbra is a minimumközteher megfizetése alól egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. ügyvezetőjeként társas vállalkozónak minősül, és ebben a jogviszonyában fizette meg a minimumjárulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót, 2024. március 1-jétől azonban a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel GYED-ben részesül? Az érintett egyéni vállalkozóként kivétet nem realizál, viszont most a GYED miatt okafogyottá vált az a nyilatkozata, amely szerint társas vállalkozóként teljesíti a minimális közteherfizetési kötelezettségét.
2. cikk / 280 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése
Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
3. cikk / 280 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók
Kérdés: Kell kifizetőhelyet létesítenie annak a cégnek, amely a továbbiakban szakképzési munkaszerződés keretében is foglalkoztatni kíván közel 30 munkavállalót, így a többes jogviszonyok miatt a cég létszáma már meghaladja a 100 főt? Hogyan befolyásolják ezek a dupla jogviszonyok a rehabilitációs hozzájárulás összegét?
4. cikk / 280 Szünetelő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul az október és a november havi járulékfizetési kötelezettsége egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2024. október 15-től táppénzben részesül, majd november 5-től szünetelteti a vállalkozását? A vállalkozó szeptember hónapot követően nem számolt el kivétet.
5. cikk / 280 Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés:
Érvényesítheti havonta a 153.600 [(266.800×2)–380.000] forint utáni szociálishozzájárulási-kedvezményt egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a havi 400.000 forintos kivétje elszámolása során, ha munkaviszonyban is dolgozik, ahol a havi 380.000 forint bruttó munkabére után a munkáltató igénybe veszi a kedvezményt?
6. cikk / 280 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?
7. cikk / 280 Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló CSED-e
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyban CSED-re az a munkavállaló, aki egy duális képzőhelyként működő kft. alkalmazottjaként 2023. év novemberében szakképzési munkaszerződést kötött a munkáltatójával, ezért a munkaviszonyában a munkaideje napi 4 órára csökkent, és emellett napi 4 órára 1131-es jogviszonykóddal került bejelentésre?
8. cikk / 280 Ekhós társas vállalkozó
Kérdés: Mentesül a minimumjárulékfizetési-kötelezettség alól egy kft. ügyvezetője, aki heti 10 órás munkaviszonyban havi 81 ezer forintos munkabérért látja el az ügyvezetést, és emellett személyesen is közreműködik a társaságban, amelyre az ekho szerinti adózást választja évi 15 milliós összeghatárig?
9. cikk / 280 Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt
Kérdés:
Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munkaviszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.
10. cikk / 280 Keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
