Találati lista:
321. cikk / 380 GYES-en lévő beltag járulékai
Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimumjárulékokat egy 2005-ben alakult betéti társaság beltagja után, aki az alakuláskor GYES-en volt, és azóta is folyamatosan részesül az ellátásban?
322. cikk / 380 Többes jogviszonyban álló munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Egy 2000-től heti 40 órás munkaviszonyban álló dolgozó 2006. január 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Most jutott a munkáltató tudomására, hogy a dolgozó 2005. március 7-től egy másik munkáltatónál is alkalmazásban áll, és 2006. január 23-tól ebben a jogviszonyában is keresőképtelen beteg, és szintén táppénzt igényel. A cégnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Jogosult-e táppénzre a dolgozó a másik jogviszonyában is, és mi a teendője a régebbi munkahelynek ebben az esetben?
323. cikk / 380 Több nyelviskolában dolgozó nyelvoktatók járulékai
Kérdés: Hol kell levonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetve kinek kell a tételes eho-t megfizetni azoknak a nyelvoktatóknak az esetében, akiknek heti munkaideje két-három vagy több munkáltatónál éri csak el a törvényes munkaidőt?
324. cikk / 380 Jubileumi jutalom számításához figyelembe vehető jogviszonyok
Kérdés: Figyelembe vehető-e egy közalkalmazottként dolgozó alkalmazott jubileumi jutalmának számításához a Magyar Néphadsereg Társadalmi Klubnál eltöltött idő, ahol gazdasági vezetőként dolgozott?
325. cikk / 380 Jubileumi jutalom
Kérdés: Mikor járt volna a 25 éves jubileumi jutalom, illetve ha elmaradt a kifizetése, akkor pótolható-e annak a férfinak az esetében, aki 1987. december 17. óta közalkalmazottként dolgozik egy budapesti gimnáziumnál, előtte közel 10 évet dolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezetnél? Jogosult lesz-e a 30 éves jubileumi jutalomra?
326. cikk / 380 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
327. cikk / 380 Veszélyeztetett terhes ellátásai
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a biztosítottnak az esetében, aki "A" foglalkoztatónál 1999. november 1-jétől jelenleg is, de 2004. december 31-ig napi 8 órás munkaidőben, majd 2005. január 1-jétől napi 4 órás munkaidőben, "B" foglalkoztatónál 2002. október 1-jétől napi 4 órás munkaidőben dolgozik, és 2005. június 24-étől veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesül? A szülés várható dátuma 2006. február 17. A táppénz összegének megállapításánál figyelembe kell-e venni a betegszabadság címén kifizetett összeget? A dolgozónak a 2005. évre maradt még 16 nap fizetett szabadsága. Befolyásolja-e a táppénz összegét, ha keresőképessé válik, felveszi a munkát, majd a fizetett szabadságát igénybe veszi, ismét keresőképtelen lesz, és táppénzt igényel? Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában a terhességi-gyermekágyi segélyre? Milyen jövedelem alapulvételével kerül sor a szülést követően a terhességi-gyermekágyi segély folyósítására?
328. cikk / 380 Külföldön dolgozó bt. tagjának magyarországi közterhei
Kérdés: Kell-e Magyarországon közterheket fizetnie annak a betéti társaságnak, amelynek üzletvezető tagja 2005-ben Írországban céget hozott létre, ott dolgozik és ott is él? A magyar társaságot nem szüntette meg, de jelenleg semmilyen tevékenységet nem végez.
329. cikk / 380 Evás vállalkozó osztalékának közterhei
Kérdés: Felveheti-e osztalékként egy kettős könyvvitelt vezető, eva hatálya alá tartozó társaság nyugdíjas tagja a bevételeiből az eva és az iparűzési adó levonása után fennmaradó összeget, vagy ezenkívül kell-e valamilyen járulékot vagy egyéb adót fizetniük? Hogyan változik a kötelezettség egy bevételi nyilvántartást vezető evás társaság heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja esetében?
330. cikk / 380 Végelszámoló kültag közterhei
Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?
