Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt – és ez a válasz érdekében fontos – pontosítsuk a kérdés egy téves állítását. A Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként valóban nem minősül főállásúnak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Táppénzben részesülő evás egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett az az egyéni vállalkozó, aki a harmadik negyedévre vonatkozóan jelentős evaalappal rendelkezik, de egyébként május hónaptól előreláthatóan az év végéig táppénzben részesül? Hogyan alakulna ugyanezen vállalkozó járulékfizetése, ha mindezek mellett rendelkezne heti 36 órát elérő foglalkoztatással?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben biztosított többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozóról van szó, akinek – feltéve hogy önként nem vállalja magasabb összeg után a járulékok megfizetését – 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (2) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29/A. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] A többes – egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói vagy több társas vállalkozói – jogviszony vonatkozásában mindössze két korlátozó előírásra kell tekintettel lennünk.Egyrészt az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében nem lehet egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Egyéni vállalkozás GYED mellett

Kérdés: Főállásúnak vagy többes jogviszonyban állónak fog minősülni az az édesanya, aki a munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és egyéni vállalkozásba szeretne kezdeni? A vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját érdemes választania abban az esetben, ha az ellátását nem szeretné veszélyeztetni?
Részlet a válaszából: […] A fizetés nélküli szabadság tartama alatt az édesanya nem rendelkezik 36 órát elérő foglalkoztatással, így vállalkozóként főfoglalkozásúnak minősül.Ami a második kérdést illeti: a GYED tartama alatt a társadalombiztosítási terhek vonatkozásában az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak a nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaságban is közreműködik, ahol megfizetik utána a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói, mégpedig – saját jogú nyugdíjas státuszára tekintettel – kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó jogviszonyban áll. A Tbj-tv. 38. §-ának (1) bekezdése értelmében több jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után annak a társaságnak, amelynek tagja egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként megfizeti a közterhet? Az érintett személy egyéni vállalkozásában a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és a társaságban nem nyilatkozott az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetéséről.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először is nézzük a Tbj-tv. idevágó szabályait. A 38. § (1)–(2) bekezdései úgy szólnak, hogy több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Mentesül a főállású kisadózókra megállapított 50 ezer forintos tételes adó megfizetése alól az a személy, aki egyidejűleg egyéni vállalkozó és kisadózó társas vállalkozó, és az egyéni vállalkozásban főállásúként megfizeti a minimumjárulékokat? Mentesül a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók részére előírt egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól ugyanez a vállalkozó, amennyiben nyugdíjas, és megfizeti a 25 ezer forintos tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) pontja szerint nem minősül főállásúnak az a kisadózó – és csak havi 25 ezer forintos kata terheli –, aki más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak minősül. Amennyiben tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] Megállapítható, hogy a kismamának egyidejűleg fennálló két jogviszonya van. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a biztosítási kötelezettséget, az ellátásokra való jogosultságokat jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.Első lépésben nézzük meg, a kismama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

GYÁP-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egyidejűleg fennálló két munka­viszonyról van szó, az pedig nem vitás, hogy a munkavállaló mindkét munkahelyén biztosított. Táppénzre jogosult, mert a biztosítás tartama alatt vált kereső­képtelenné, tehát pénzbeli egészségbiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Beltag rokkantsági ellátása

Kérdés: Kaphat rokkantsági ellátást egy betéti társaság egyetlen beltagja, figyelembe véve, hogy az ügyvezetés keresőtevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma megoldását kezdjük annak tisztázásával, hogy mennyiben "összeférhetetlen" a keresőtevékenység a rokkantsági ellátással.A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.
1
…
14
15
16
…
36