Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Az állam nem fizet tovább az eltartott nagykorúakegészségügyi ellátásáért. 2007. április 1-jétől a minimálbér 9 százalékának megfelelőösszegű egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében jogosultak az alapvetőtermészetbeni ellátásra.A Tbj-tv. 16. §-a az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Ellátások egyidejű igénybevétele

Kérdés: Egy háromgyermekes családban az anya 2005. november 23-án született gyermekével 2007. november 23-áig gyermekgondozási díjban részesül. A 2002. szeptember 23-án született gyermek tartós betegsége miatt az apa keresőtevékenység melletti GYES-t igényelt. Megállapítható-e az apa részére a GYES-jogosultság a beteg gyermekkel, mivel nem ugyanazon gyermekről van szó, akivel az anya GYED-en van? Az Eb-tv. 39. § (4) bekezdése a szülők jogosultságánál csak ugyanazon gyermek vonatkozásában alkalmazandó, vagy a közös háztartásban élő mindhárom gyermekre vonatkozik, még akkor is, ha nem ikergyermekekről van szó?
Részlet a válaszából: […] Gyermekszületésekor a szülési szabadság időtartamára, tehát 168 napra – amennyiben ajogszabályi feltételek fennállnak – terhességi-gyermekágyi segély jár. Eztkövetően kétéves korig gyermekgondozási díjat vehetnek igénybe a szülők.Gyermekgondozási segély a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] A leírtak alapulvételével egyidejűleg fennálló kétbiztosítási jogviszonyról van szó. Törvényi rendelkezés szerint az egyidejűleg fennálló többbiztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget, a táppénzre valójogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

TGYÁS igénybevétele passzív GYED folyósítása alatti szülés esetén

Kérdés: Újabb gyermeke megszületését követően jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a dolgozó, aki először 2005. október 14-én szült, terhességi-gyermekágyi segélyben, majd gyermekgondozási díjban részesült, 2006. november 30-án kérte munkaviszonyának megszüntetését, ezért a gyermekgondozási díjat passzív jogon továbbfolyósították részére, de közben terhes lett, és szülésének várható időpontja 2007. augusztus 31.?
Részlet a válaszából: […] Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szüléstmegelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartamaalatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy abiztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annál a 2006. december 29-én szült kismamánál, aki 2005. január 1-jétől 2005. június 30-áig állt munkaviszonyban havi 30 000 forint munkabérrel, majd új munkaviszonyt létesített 2006. augusztus 1-jén, 2006 augusztustól novemberig havi 70 000 forint jövedelemmel rendelkezett, december havi szerződés szerinti munkabére 125 000 forint, ezenfelül a 2006. augusztus 1-jétől december 31-jéig terjedő időtartamra 120 000 forint jutalmat kapott?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély összegének kiszámításánálfőszabályként a táppénz összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kellalkalmazni. Ha az nem alkalmazható, akkor kell a speciális szabályt figyelembevenni. Ehhez meg kell nézni, hogy mi az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

GYED-en lévő ügyvezető járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 28. §-ában foglalt szabályok szerint a 27. §-banmeghatározott járulékalap alsó és a 24. §-ban meghatározott felső határát azzalaz időszakkal arányosan (a járulékalap harmincadrészével, illetve ajárulékfizetési felső határ napi összegével)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Választás az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a családtámogatási ellátások között

Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre gyermeke születése esetén az az édesanya, aki nagyobbik gyermekével jelenleg GYES-en van?
Részlet a válaszából: […] Az a személy, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapjánegyidejűleg táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre vagyGYED-re is jogosult lenne, akkor csak az egyik – saját választása szerinti -ellátást veheti igénybe. Ha az egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 27.

Pénzbeli ellátások alapja

Kérdés: A járulékalap vagy a tényleges jövedelem alapján történik-e a táppénz, illetve a GYED összegének megállapítása abban az esetben, ha a munkáltató megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a munkavállaló szerződés szerinti jövedelme ezt az összeget nem éri el?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39/A.§-a egyértelműen rendelkezik arról, hogy jövedelemként milyen összeget kell apénzbeli ellátások összegének megállapításánál figyelembe venni. Tehát aterhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz összegénekmegállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Németországban működő egyéni ügyvéd jogállása

Kérdés: Köteles-e társadalombiztosítási járulékot fizetni az az egyéni ügyvéd, aki Németországban egészségbiztosítottnak és nyugdíjbiztosítottnak minősül, és Magyarországon ügyvédi tevékenységet ténylegesen nem folytat, az ügyvédi kamarába Magyarországon csak azért jelentkezett be, hogy Németországban ügyvédi tevékenységet folytathasson? A németországi biztosítotti jogviszonyt E101-es nyomtatvánnyal igazolni nem tudja, mert törvény értelmében szakmai nyugdíjbiztosítóban (Versorgungswerk der Rechtsanwalte) tag, és ugyancsak törvényi szabályozás lehetőségével élve magán-egészségbiztosítási pénztár biztosítja. Ez utóbbi biztosítószervek azonban a biztosítotti jogviszony fennállásáról adnak igazolást. Amennyiben ezen ügyvédnek gyermeke születik – úgy, hogy kamarai tagsága több mint 180 napon át a szülés előtt már fennállt –, a gyermeket Magyarországon is anyakönyvezték, Magyarországon bejelentett állandó lakhelye van, évente ténylegesen is jelentős időt tölt Magyarországon, jogosult-e a gyermek taj-számra, és az anya a gyermek után GYES-re?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. § a) pontja szerint a Tbj-tv. rendelkezéseit aszociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségirendeletekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Tévhitként él a köztudatban, hogy akinek taj-száma van, azmár biztosított, és jogosult az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.Minden magyar állampolgár 18. életévének betöltése napjáig állampolgári jogonveheti igénybe az egészségügyi ellátást, azt követően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.
1
35
36
37
53