Nyugdíjas munkavállaló járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak a nyugdíjas munkavállalónak, akinek a heti 1 alkalommal 6 órában történő részmunkaidős foglalkoztatásáért járó bruttó bére fix 5300 forint/nap, tehát nem éri el a minimum-járulékalap felét?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló személy foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 131 000 forintminimum-járulékalap – részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része – utánköteles megfizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Tényleges járulékalap bejelentése változó bér esetén

Kérdés: Minden hónapban el kell-e küldeni a bejelentést a tényleges járulékalapról annál a fuvarozó cégnél, ahol a gépjárművezetők túlmunkadíjban részesülnek, de ez a túlmunkadíj változó, minden hónapban más összeg? A dolgozók bruttó munkabére 70 000 forint/hó, de a túlmunkadíjjal általában meghaladja a 125 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] Az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési lehetőséggelabban az esetben szükséges élni, ha a munkavállaló adott havi ténylegesjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimális járulékalap összegét: a125 ezer forintot. A kérdésben említett dolgozók esetében ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 20. § (2) bekezdése értelmében az 5. § (1)bekezdésének a) pontjában említett biztosított – idetartozik a kérdésbenérintett munkaviszonyban álló személy is – foglalkoztatója atársadalombiztosítási járulékot havonta legalább 125 000 forint, 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj jóváírása

Kérdés: Amennyiben a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot – a foglalkoztató nem tesz az adóhatósághoz bejelentést –, a biztosítottat terhelő járuléktöbblet a foglalkoztatót terheli. A többletjárulék-befizetés az egyén számláján kerül jóváírásra pl. a magán-nyugdíjpénztári levonási kötelezettség esetén? Az elektronikus bevallók esetében automatikusan a tényleges bér alapján történik a járulékok bejelentése és befizetése?
Részlet a válaszából: […] A magánnyugdíjpénztár felé teljesítendő tagdíjbevalláson afoglalkoztató a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított– pl. a munkaviszonyban álló személy – esetében tagdíjalapként azt az összegetköteles megjelölni, amely után az adott hónapban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címke:

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. által 2006. szeptember 1-jétől bevezetett újfogalom a minimum-járulékalap. Ennek lényege, hogy a foglalkoztatónak a Tbj-tv.5. § (1) bekezdésének a) pontja szerint biztosított foglalkoztatottjai – idetartozik a kérdéssel érintett munkaviszonyban álló személy is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap magán-nyugdíjpénztári tag esetében

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a minimum-járulékalapot a magán-nyugdíjpénztári tagok esetében? A 125 000 forint után kell bevallani és befizetni a tagdíjat, illetve milyen módon kell bejelenteni, ha nem ez lesz a tagdíj alapja?
Részlet a válaszából: […] A válasz két jogszabályhely egybevetése után adható meg. Avonatkozó jogszabályok értelmében a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a) pontjábanemlített biztosított – egyebek között a munkaviszonyban álló személy -foglalkoztatója a társadalombiztosítási járulékot havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap többes jogviszonyú vállalkozók esetében

Kérdés: Be kell-e küldeni a havi adatszolgáltatást a minimum-járulékalapot el nem érő jövedelmekről abban az esetben, ha 3 különböző cégnek ugyanaz a 2 személy a tulajdonosa, akik egyben az ügyvezetők is, de a 3 cég közül csak egyben vesznek fel évi 6 millió forint feletti jövedelmet, a többinél kizárólag osztalékjövedelmük van?
Részlet a válaszából: […] Még csak néhány hónapja, hogy életbe lépett az új Gt., ezérta változásokkal kapcsolatosan néhány információval szolgálunk. A 2006. július1-jétől hatályos törvény újraszabályozza a vezető tisztségviselők társasággalszembeni jogviszonyát. A korábbi Gt. alapján a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztató és abiztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton az Art. 31. § (2) bekezdésébenmeghatározott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével tesz elegetbejelentési, illetőleg változásbejelentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] A hír igaz. A "Gyurcsány-csomag" 2006. szeptember 1-jén és2007. január 1-jén hatályba lépő változtatásait a "2006. évi LXI. törvény egyespénzügyi tárgyú törvények módosításáról" norma hívta életre. Az Art. 17/A. § (1) bekezdése szerint: "A Tbj. 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:
1
3
4