Táppénz maximumösszege

Kérdés: Valóban alacsonyabb összegben fogja-e kapni a táppénzt a 2011 júniusában végzendő műtéte utáni hosszú ideig tartó keresőképtelensége idejére az a munkavállaló, aki 2011. évben már volt keresőképtelen, és a betegszabadság kimerítését követően táppénzben részesült, amelynek összegét a 2010. évben elért jövedelmei alapján állapította meg a munkáltatójánál működő kifizetőhely? A táppénz napi összege a járulékfizetési felső határ figyelembevételével 10 400 forint volt, de az ügyintéző tájékoztatása szerint ez az összeg csökkenni fog annak ellenére, hogy a jövedelem ennél jóval magasabb.
Részlet a válaszából: […] ...ügyintéző jó tájékoztatást adott. Ugyanis aki a naptáriév folyamán ismételten keresőképtelenné válik, annak a táppénzét a korábbitáppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani,ha a korábbi és az újabb keresőképtelensége első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Garantált bérminimum alkalmazása

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a garantált bérminimumot egy vendéglátóegységben pultos-felszolgáló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogy a munkavállaló rendelkezik-e azadott szakképzettséget igazoló bizonyítvánnyal.A munkáltató által kiadott tájékoztatásban, valamint amunkaköri leírásban szerepelnie kell a munkakör betöltéséhez szükséges éselvárt végzettségeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Korengedményes nyugdíj időpontjának előrehozása

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a munkavállaló 2011. április 1-jétől vegye igénybe a korengedményes nyugdíjat abban az esetben, ha a megállapodást 2010-ben kötötték meg, és a nyugdíj igénybevételének időpontjául 2011. szeptember 1-jét kötötték ki, de a munkavállaló munkaviszonya 2011. március 31-én megszűnt?
Részlet a válaszából: […] ...30 nappal a megállapodás megkötéseelőtt köteles bejelenteni, és a munkaügyi központ a jogviszony megszűnésénekidőpontjára ad tájékoztatást a felajánlható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Leszázalékolás üzemi baleset után

Kérdés: Mikor kell elindítania a leszázalékolási eljárást annak a munkavállalónak, aki 2010-ben munkahelyi balesetet szenvedett, több mint fél éve táppénzben részesül, és a háziorvos tájékoztatása szerint a leszázalékolása elkerülhetetlen? Leszázalékolás esetén számít-e, hogy a munkaképesség-csökkenése üzemi baleset miatt keletkezett? Mik a munkavállaló lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló egészségi állapotától függ, hogy mikor jön elaz a pillanat, amikor a leszázalékolása végképp elkerülhetetlen. Azegészségkárosodás mértéke orvosi kérdés, melyben a Nemzeti Rehabilitációs ésSzociális Hivatal foglal állást. A baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Társadalombiztosítási kifizetőhely létrehozása

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettségei, illetve egyéb teendői vannak annak a kft.-nek, amely társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre? 100 fő elérése esetén azonnal meg kell-e alakítani a kifizetőhelyet, vagy elég 6 hónap után? Milyen feladatai lesznek havonta a kifizetőhelynek?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli ellátásokbalesetitáppénz-elszámolása, a táppénz-hozzájárulás kiszámítása, elszámolása,– a biztosított kérésére tájékoztatásadás a megállapítottpénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Jogosultság baleseti táppénzre

Kérdés: Helyes-e a kifizetőhelyi ügyintéző tájékoztatása, amely szerint nem jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2006-ban üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében jelenleg is baleseti járadékban részesül, és ugyanazon üzemi baleset következtében 2011. január 6-tól keresőképtelen, amelynek időtartama előreláthatólag hosszadalmas lesz? A munkavállaló 2010. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén.
Részlet a válaszából: […] Az ügyintéző a hatályos jogszabálynak megfelelően helyesválaszt adott.Ugyanis nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazonüzemi balesetből eredően baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy balesetijáradékban részesül. A munkavállaló tehát keresőképtelensége esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági járadék 1988. január 1-jétől kerültbevezetésre abból a célból, hogy a fiatalon teljesen munkaképtelenné váltszemélyek megélhetéséhez támogatást nyújtson. A 83/1987. MT. rendelet alapján, aki a 25. életéve betöltéseelőtt teljesen munkaképtelenné vált,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Túlfolyósított ellátás visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője annak a nyugdíjas személynek, aki családi pótlék túlfolyósítása miatt méltányossági kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, de azt a választ kapta, hogy az egyik feltétel, nevezetesen az adók módjára való behajtás lehetősége nem teljesül? Ez a válasz kb. 4 hónapja érkezett, azóta nem történt semmi.
Részlet a válaszából: […] ...él a háztartásban. Végül harmadsorban, ha a családban három vagy többgyermek eltartásáról kell gondoskodni. Amennyiben az adóhatóság tájékoztatásaszerint a behajtás nem vezetett eredményre, és az igénylő által csatoltiratanyag nem tartalmazza azt, be kell szerezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...320 000 forint, minimum-járulékalapja 365 500 forint, járulékfizetése 418 500 forint alapján történt. A fenti számításra kérem ismételt tájékoztatását! A szerző válaszol: Olvasónknak igaza van, sajnos mi is (és mellesleg az AEÉ. 2010/10. számában megjelent cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

20 éves gyermek családi pótléka

Kérdés: Valóban nem jogosult családi pótlékra a szülő az után a gyermek után, aki 2010 márciusában töltötte be a 20. életévét, 2010. júliusig kapta az ellátást, és 2010. szeptembertől érettségi után 2 éves nappali tagozatos szakközépiskolai tanulmányokat kezdett? Az illetékes MÁK 2010 októberében adott tájékoztatása szerint a gyermek után már nem jár az ellátás, ezért nem is fogadták be az igénylést.
Részlet a válaszából: […] A családtámogatással kapcsolatos jogszabályok, mintvalamennyi jogi norma, sajnos állandó változásban vannak. Ezért még a szakemberekszámára is néha követhetetlen, nem beszélve az utca polgáráról, akinek jelenesetben az ellátása, néhanapján a megélhetése is a jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.
1
24
25
26
38